A brüsszeli NATO-központban négy fő kérdés foglalkoztatja a diplomatákat. Legelőször is Afganisztán, aztán az orosz kapcsolat alakítása, továbbá az új stratégia kimunkálása, s végül, hogy e kihívásokhoz miként áll hozzá Anders Fogh Rasmussen új főtitkár. A volt dán miniszterelnök brüsszeli források szerint új színt hozott Brüsszelbe, bizonyos értelemben szerencsés időpontban érkezett: az új amerikai kormányzat túljutott az afganisztáni stratégia felülvizsgálatának első szakaszán, s átértelmezte az orosz viszonyt is.

Tény, hogy Rasmussen széles körű egyeztetés után hirdette meg pénteken a szövetségesek új oroszpolitikáját, amelynek egyik sarkalatos pontja, hogy minden területen előre kell lépni, ahol a közös érdekek azt megengedik, miközben a nézeteltéréseket sem lehet a szőnyeg alá söpörni. De például a kaukázusi helyzet alakulása nem lehet foglya az európai biztonsági ügyek, a rakétavédelem vagy éppen az afgán misszió áttekintésének. Orosz részről ezt jól fogadták. A brüsszeli orosz NATO képviselet éppen úgy értékeli, mint a tagállamok, hogy az Obama-kormányzat a cseh és a lengyel rakétavédelmi rendszer feladásával és új koncepció kidolgozásával a globális érdekeit helyezte előtérbe, s fontosabbnak érzi például a stratégiai fegyverekről szóló megállapodás megújítását. De ide tartozik Afganisztán is. A főtitkár pénteki beszéde után Mihail Rogozin orosz NATO-követ azonnal felvetette, hogy az észak-atlanti szervezet és Oroszország az együttműködés kereteit meghatározó tanácson belül hozzon létre afgán munkabizottságot. Értesüléseink szerint Oroszország nemcsak a légi és szárazföldi utánpótlási útvonalak egy részét kínálja, hanem szorosabb együttműködést kíván a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben is. Források úgy látják, hogy Moszkva nem akarja akadályozni a nemzetközi erők afganisztáni tevékenységét, mert nem érdeke, hogy az országot a NATO magára hagyja, és idő előtt kivonuljon.

Az atlanti szövetségesek körében azonban egyöntetű a vélemény, hogy még legalább három-négy évet vehet igénybe az afgán hadsereg és rendőrség létszámának emelése, kiképzése. S Brüsszelben most arra várnak, hogyan reagál Barack Obama elnök az afganisztáni főparancsnok, Stanley McChrystal jelentésére, amely még több katonát kér. NATO-körökben ezt azzal magyarázzák, hogy a területvédelemhez valóban nagyobb létszám kellene, s erre azért lenne szükség, hogy az afgánok biztonságban érezzék magukat a nemzetközi erők által elfoglalt, de eddig csak ideig-óráig ellenőrzés alatt tartott térségekben. A közvélemény azonban nemcsak az USA-ban támogatja mind kevésbé az afgán miszsziót, hanem Európában is. A gazdasági válság az anyagi hozzájárulást is nehezíti. Így a diplomáciai források szerint megvan ugyan a készség az afgán rendezés folytatására, de egyre nehezebb politikai és gazdasági körülmények között.