A kistigristől a koreai hullámig

A magyarországi rendszerváltás legjelentősebb külpolitikai eseményeként a hazánkban rekedt keletnémet menekültek kiengedése maradt meg az utókor emlékezetében. Bár kevésbé látványosan, de a hidegháborús szövetségi rendszer felbomlására hasonlóan jelentős hatást gyakorolt Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvétele a Koreai Köztársasággal is. 1989-ben a szocialista országok közül elsőként hazánk lépett túl a keményvonalas Észak-Korea melletti feltétlen szolidaritáson.

A húsz évvel ezelőtti kapcsolatfelvételig Magyarország számára Korea csakis a KNDK-t jelenthette. Az ottani szélsőséges személyi kultusz azonban már akkoriban is visszatetszést keltett. Míg Kim Ir Szen kétszer - 1956 júniusában és 1984 júniusában - is megfordult Budapesten, a magyar pártvezető egyszer sem volt hajlandó elutazni Phenjanba. Az eltelt évtizedek során a magyar lakosság vajmi keveset tudhatott meg a Távol-Kelet egyik legősibb országáról és annak kultúrájáról.

Magyarország és Dél-Korea húsz évvel ezelőtti kapcsolatfelvétele persze árnyalt ezen a képen: megkezdődött a koreai nyelv intézményesített oktatása. Az egykori "kistigrisre" ma már elsősorban a nagy elektronikai és autóipari világmárkák származási helyeként tekintünk. A Samsung-vállalatcsoport három különböző üzemet hozott létre Magyarországon, míg a gumiabroncsgyártó Hankook Tire 2006-ban Dunaújvárosba telepített kiterjedt termelőegységet. A Dél-Koreából érkező tőkebefektetések értéke így már meghaladta az 1,3 milliárd dollárt.

A koreai kultúra azonban csak a közelmúltban kezdett begyűrűzni Magyarországra. Az ázsiai országokban háljunak, vagy "koreai hullámnak" nevezett kulturális előretörés révén a világszerte hatalmas sikert aratott koreai mozifilmek öt-hat éve már itthon is láthatók. A koreai kultúra elterjedése kétségkívül elősegíti, hogy tényleges helyének megfelelően kezeljük a Koreai Köztársaságot. A jelenleg 49 milliós ország a félsziget majdani egyesülésével 72 milliósra duzzadhat, komoly kihívás elé állítva a Távol-Kelet többi államát.

Húsz évvel Magyarország és Dél-Korea kapcsolatfelvétele után az egyetlen szomorú momentum, hogy a Koreai-félsziget továbbra is megosztott, ráadásul a KNDK belső viszonyai vajmi keveset változtak. A kilencvenes évek második fele óta Dél-Korea abban reménykedett, hogy a KNDK-ban kínai típusú gazdasági reformok kezdődnek. Bár a szöuli kormányzat igyekezett minden segítséget megadni, közös turisztikai és ipari projektek jöttek létre, a jelenleg regnáló phenjani vezetés nem vállalta a rendszer kereteit is fenyegető változtatásokat.

Műszak a dunaújvárosi Hankook-gyárban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.