Felvezetésnek egyelőre száz állam- és kormányfő New Yorkban, néhány óra beszéd, és mostantól nyolcvan nap a koppenhágai klímacsúcsig. A cél: új globális egyezmény az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a hőmérséklet-emelkedés két Celsius-fokon való tartására az évszázad végéig. Ehhez a számítások szerint 2030-ra a jelenlegi 50 milliárd tonnáról 35 milliárdra kell mérsékelni az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátást.

Ezek a számok. És "morálisan elfogadhatatlan, gazdaságilag rövidlátó, politikailag pedig botorság" lenne a keddi csúcs életre hívója, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint, ha nem jönne létre új megállapodás. - Szó szerint az önök kezében van a jövő nemzedékek élete, és ma is milliárdok reményei, megélhetése. Semmilyen más ügy nem mutatja jobban a globális szolidaritás szükségességét. Nem mehetünk tovább a jelenlegi úton - fogalmazott a "szürke eminenciás" jellege miatt sokat bírált dél-koreai, aki imázsépítése részeként is összetrombitálta a fórumot a világszervezet szokásos közgyűlési hetének apropóján.

- Az Egyesült Államok érti a klímafenyegetettség súlyosságát, és elkötelezett a cselekvésre - mondta a csúcson Barack Obama amerikai elnök, akinek országa a globális károsanyag-kibocsátás ötödéért felelős. Az e minőségében az ENSZ-ben először felszólaló Obama szerint a tehetetlenség visszafordíthatatlan katasztrófához vezetne, míg a jelenlegi trend még visszafordítható. Az elnök úgy vélte: az éghajlatváltozás minden ország biztonságát és stabilitását veszélyezteti, utalva ezzel arra, hogy a Pentagon fegyveres konfliktusokkal, menekültáradattal is számol végső soron. Elődje, a kiotói szerződést elvető George W. Bush politikájára utalva Obama azt mondta: az USA lassan vette észre a felmelegedés veszélyét, illetve nem reagált arra időben.

Az elnök említést tett a washingtoni képviselőházban a nyáron már elfogadott, a maga nemében páratlan energia- és klímatörvényről - ez azonban az éppen az egészségügyi reformcsomagot passzírozó szenátusban most késedelmet szenved. Ezért széles körben bírálják az Egyesült Államokat. - A válság az USA képtelenségét mutatja, hogy hiteles kibocsátáscsökkentési célokat tegyen az asztalra 2020-ra - mondta Jairam Ramesh, India szakminisztere. - A nagy kérdőjel az Egyesült Államok - fogalmazott Yvo de Boer holland diplomata, az ENSZ környezetpolitikai főnöke, hozzátéve: Kína és India ambiciózus, és az előbbi ország a felmelegedés elleni küzdelem élharcosává válhat.

- Kína gyakorlati lépéseket tett azért, hogy megfeleljen a kihívásnak, és továbbra is elkötelezett erre - mondta Hu Jintao, az ország (egyben a világ vezető szennyezője) államfője, akinek személyében csaknem negyven éve először szólalt fel ilyen rangú pekingi vezető a New York-i székházban. Pontos célokat azonban nem említett. Peking úgy képzeli a globális együttműködést, hogy a gazdag országok anyagilag segítsék a szegényebbeket.

Az EU 2020-ra 30 százalékos csökkentést is vállalna az 1990-es szinthez képest, ha a többi fejlett ország is partner ebben. Japán 25 százalékos célt tűzött maga elé. A csúcsra időzítve ötszáz óriásvállalat, köztük a General Electric, a BP, a Shell vagy a Tesco szólította fel cselekvésre a világ vezetőit, azzal érvelve: az üzleti életnek egyértelmű jelzéseket kell kapnia, mielőtt milliárdokat fektetne környezetbarát technológiákba.