- Minden kritika ellenére vállalom, hogy ez a változás (az általa e fórumon is ismertetett reformok, a nyugdíjrendszer átalakításától az adórendszerig) nemcsak az elvonásról szólt, hanem van mögötte társadalomfilozófia - állította a kormányfő. Céljának nevezte, hogy Magyarország újra Közép-Európa vezető gazdasága legyen, ahogyan a 90-es évek második felében volt.

A kérdésekből az derült ki: a világvárosban élő magyarok a reformok támogatottsága, a vagyonnak offshore cégekbe való kimenekítése, illetve az országimázs iránt érdeklődtek. A beszélgetésen - amelynek végén a kormányfő a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át Charles Gati magyar származású amerikai politológusnak, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem tanárának - Bajnai Gordon a reformok már most is érzékelhető eredményeit is felhozta példának. Köztük a forint árfolyamának javulását, azt, hogy hazánk képes magát a pénzpiacokról finanszírozni, visszatérőben van a befektetői bizalom.

A magát válságkezelőként meghatározó miniszterelnök szerint a krízis mint a felkapcsolt villany, felszámolta a kellemes félhomályt, azaz megmutatta a repedező-málladozó valóságot. Szavai szerint a politikai vezetők rossz kompromisszumot kötöttek korábban egymással, a "hamis realizmus" jegyében a szavazatokért feláldozva és ezzel elodázva a reformokat, az ország pedig ezzel felélte a jövőjét.

Bajnai vázolta hallgatósága előtt a szélsőségesekkel, a türelmetlenséggel, a rasszista bűncselekményekkel szembeni hazai fellépést, de e témában nem kapott kérdést. - Az elkövetkező időszak legnagyobb próbatétele a 600 ezres roma közösség integrációja lesz. Ezzel minden kormánynak szembe kell néznie a következő tíz-húsz évben - hangoztatta.