Makarov szavai azt mutatják, hogy Moszkva átértékelte Barack Obama döntését, amely szerint az amerikai elnök lemondott a hivatalosan egy esetleges iráni rakétatámadás ellen védelmet nyújtó - orosz vélemények szerint azonban Oroszország területének ellenőrzésére irányuló - rendszerről. Az orosz védelmi miniszter helyettese múlt szombaton még úgy nyilatkozott, hogy mostantól nincs szükség a kalinyingrádi rakétatelepítésre. Ám Vlagyimir Popovkin hétfőn már kijelentette: Oroszországnak bárhol joga van rakétákat elhelyezni saját területén, beleértve Kalinyingrádot is.

A kezdeti óvatos elégedettség után - bár Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője még a napokban is az orosz álláspont győzelmének nevezte Obama döntését - az orosz vezetés úgy látja, hogy az általa ellenzett tervtől Washington nem állt el. Csupán más formában kívánja megvalósítani, miután Robert Gates védelmi miniszter bejelentette, hogy az elfogórakéták a lengyelországi bázis helyett hajókra kerülnének, míg a Csehországba tervezett radarokat egy mobilabb, repülőgépeket és műholdakat bevonó felderítőrendszerrel váltanák ki.

Az orosz fél ellenzi a Kaukázushoz közelebb elhelyezendő rakéták tervét is, ha ez nem egy közös védelmi rendszer részét képezi. Moszkva korábban erre a célra felajánlotta az általa az azerbajdzsáni Gabalában működtetett radarállomását. (Igaz, Moszkvának erre azért is van szüksége, mert nem biztos, hogy a 2012-ig érvényes szerződését Azerbajdzsán meghosszabbítaná.)

Moszkva üdvözölte Anders Fogh Rasmussen múlt heti nyilatkozatát, amelyben a NATO főtitkára a katonai szövetség és Oroszország technikai tapasztalatainak összehangolásáról beszélt. - Jelenleg azonban nem folynak tárgyalások a közös rendszerről - jelentette ki az orosz vezérkari főnök.

- Nem vagyunk hajlandók leegyszerűsített kompromiszszumokra - jelezte Medvegyev svájci újságíróknak adott interjújában, utalva arra, hogy Moszkva nem mond le az Sz-300-as rövid hatótávolságú rakétáinak iráni exportjáról sem. Az orosz álláspont keményedése Obama és Medvegyev szerdai New York-i találkozójával áll összefüggésben, de nem valószínű, hogy Moszkva a kalinyingrádi rakétatelepítés megvalósítását tervezi. A héten az ENSZ BT az atomprogramja miatt Iránt keményebben elítélő határozat elfogadására készül, de ezt Oroszország egyelőre elutasítja.

Nem Közép-Európa szempontjai az elsők

Tudomásul veszem az amerikai kormány döntését, és azt is, hogy a rakétapajzsról hozott döntésben számos szempont szerepet kap - mondta lapunknak Eörsi Mátyás. A szabad demokrata képviselő szerint ilyen a terror elleni háború, az egységes fellépés Iránnal szemben vagy Afganisztán.

Eörsi is aláírta azt a levelet, amelyet volt és jelenlegi közép-európai politikai vezetők küldtek néhány hónapja az Obama-kormánynak, azt kérve, hogy az adminisztráció ne feledkezzen meg a térségről. Lapunk kérdésére a politikus úgy válaszolt: nem tekinti cserbenhagyásnak a lépést. Szerinte azonban a döntés hátránya, hogy Amerika ezzel Közép-Európában még meglévő támogatóit is hitetlenné teszi. Eörsi hozzátette: ennek nem örül, különösen amiatt, hogy a térségben az Amerika-barátság jelenleg látványosan csökken. (K. A.)