Több cseh politikus aggodalommal fogadta az újabb akadékoskodást, amely szerintük tovább gyengítheti az ország tekintélyét és pozícióját az EU-biztosi posztok elosztása körüli alkuban.

Václav Klaus elnök szerint az alkotmánybírósági beadvány semmit sem változtat azon az elhatározásán, hogy a kontinensen utolsóként dönt a lisszaboni szerződésről. - Mindenképpen megvárom az ír népszavazást, valamint lengyel és német kollégám döntését, akik még szintén nem írták alá a ratifikációs szerződést. Majd csak utánuk határozok, ha még lesz miről - tette hozzá.

Csehországban hosszas viták után idén áprilisban az alsóház, egy hónappal később pedig a szenátorok többsége támogatta az új EU-alapszerződés ratifikálását. A végszavazás azért késett egy évet, mert több honatya egyszer már az alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a szerződés néhány rendelkezése nem sérti-e a cseh jogrendet, és nem korlátozza-e az állam szuverenitását. A taláros testület tavaly ősszel meghallgatta Klaus elnököt is, aki a nyilvános tárgyaláson is azt hangoztatta, hogy a vitatott szerződés "alapjaiban rengeti meg a jelenlegi cseh alkotmányos jogrendet".

Ám az alkotmánybíróság végül a szenátorok kérdéseire nemmel válaszolt, és úgy határozott, hogy a csehországi ratifikációs folyamat folytatódhat. Ezúttal más szenátorok kérik az egyezség teljes szövegével kapcsolatban a taláros testület verdiktjét.

A britek többsége népszavazást akar

A britek nagy többsége Írországhoz hasonlóan népszavazást akar a lisszaboni szerződésről - derül ki a The Sunday Telegraph felméréséből. A legnagyobb vasárnapi konzervatív lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka azt várja az ellenzéki Konzervatív Párttól, hogy - ha a jövő tavaszi választásokon hatalomra kerül - írjon ki referendumot. Még a kormányzó Munkáspárthoz közelebb álló brit választók 64 százaléka is népszavazást pártolna torygyőzelem esetén. A brit referendum kiírása
az EU-alapszerződés szinte biztos bukását jelentené. (MTI)