Keitel üzenete éppen azoknak a pártoknak szólt, amelyek elvben a legközelebb állnak a német gyáriparosok és ipari szolgáltatók befolyásos lobbiszervezetéhez. A "polgári koalíciót" ambicionáló kereszténydemokraták és szabad demokraták egyaránt adócsökkentést hirdetnek, mindkét párt azt hangoztatja, hogy a fogyasztás és a termelés növekedése kivezeti a szövetségi köztársaságot a krízisből. A Nemzetközi Valutaalap viszont jövőre tíz százalék feletti, azaz több mint 4,2 millió munkanélkülit jósol Németországnak, ahol jelenleg a 3,5 millió állástalan 8,3 százalékos munkanélküliségi mutatónak felel meg.

Egy héttel az Európa vezető gazdasági hatalmának további sorsát meghatározó parlamenti választás előtt a verseny változatlanul nyílt, a sokak által leírt szociáldemokraták megkezdték a felzárkózást. A kereszténypártok és a liberálisok az ötvenszázalékos többség szélén billegnek - lehet, hogy az úgynevezett töredék szavazatok döntik el az erőpróba kimenetelét. Így előfordulhat, hogy a CDU/CSU és az FDP nem kapja meg az abszolút többséghez kellő voksokat, a töredék szavazatok révén viszont elérik a 307 mandátumot a 612 tagú Bundestagban.

A második kancellári periódusra készülő Angela Merkelnek egy ilyen helyzet nem okozna fejfájást. A CDU elnöki tisztét betöltő kormányfő egyelőre hallani sem akar újabb nagykoalícióról. A liberálisok letették voksukat a CDU/CSU mellett; Guido Westerwelle, az FDP elnöke folyamatosan azt hajtogatja, hogy nem hajlandó tábort váltani, vagyis az SPD-vel és a zöldekkel együtt a pártok színei után piros-sárga- zöldnek nevezett közlekedésilámpa-koalíciót alkotni. Az ökológiai párt viszont a CDU/ CSU-val és az FDP-vel kötendő esetleges fekete-sárga-zöld kormányzati szövetséget utasítja el.

A szociáldemokraták felzárkózásában komoly szerepet játszott Frank-Walter Steinmeier teljesítménye, amellyel a kancellárjelölt és külügyminiszter döntetlenre hozta a Merkellel folytatott tévévitát. Míg Merkel és pártja meglehetősen színtelen-szagtalan kampányt folytat, az SPD itt közfigyelmet kiváltó témákkal - így például a 7,50 eurós, minden ágazatra kiterjedő országos minimálórabér bevezetésével vagy az atomenergiából való kiszállással - rukkol elő. Szintén ügyesen meglovagolják, hogy a "polgári többség" még tovább faragná le a szociális vívmányokat, a valóságban az FDP gazdasági programját illetően sokat szelídült.

A legújabb felmérések szerint a CDU/CSU 36, az SPD 25 százalékon áll. Az FDP 13, a Baloldal 11, a zöldek pedig 10 százalékot kapnának.