Meghirdette a NATO új oroszpolitikáját a szervezet új főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. A beszéd annak eredménye, hogy a Obama-kormányzat, és az európai hatalmak az utóbbi hónapokban elhatároztak: a tavaly augusztusi grúziai háború miatt befagyasztott orosz viszonyt felolvasztják. A stratégia lényege, hogy "Moszkva nélkül nem megy" számos nemzetközi feszültség megoldása. - A NATO kapcsolatai közül egyik sem tartogat ennyi lehetőséget, s egyiket sem terheli ennyi félreértés - mondta Rasmussen.

Miként Washington, majd az Európai Unió, és a NATO is már jelezte, újra kell kezdeni a kapcsolatépítést. Három kérdéscsoportot említett Rasmussen. Először meg kell nézni, melyek azok a területek, ahol az érdekek egybevágnak, s az együttműködésnek nincs elvi akadálya. Ide sorolta a terrorizmus elleni küzdelmet, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását, új rakétavédelmi rendszer létrehozását, Afganisztánt, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést, és a nemzetközi hajózási útvonalak védelmét.

A második kérdéscsoport a NATO-Oroszország Tanács munkájának megújítását fogja össze. Ide sorolta, hogy az EBESZ keretében tanulmányozni kell Dmitrij Medvegyev orosz elnök elképzeléseit az új európai biztonsági szerkezet kialakítására. A harmadik annak közös értékelése lesz, mit tekint a NATO és Oroszország új biztonsági kihívásnak a XXI. században.

Pozitívnak és építő jellegűnek nevezte a brüsszeli Carnegie Intézetben elhangzott beszédet Dmitrij Rogozin orosz NATO-követ. Rasmussen ugyanis leszögezte: az atlanti szövetségnek figyelembe vennie az orosz érdekeket, meghallgatni a moszkvai aggodalmakat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO nem változtat a "nyitott kapuk" politikáján, vagyis tartja magát ígéretéhez, hogy Ukrajnát és Grúziát felveszi tagjai közé, amint megfelelnek a feltételeknek. De még nem felelnek meg - tette hozzá. A stabilitás letéteményese azonban a NATO, amelynek szándékai nem irányulnak Oroszország ellen, a szervezet bővítése ebből a szempontból Moszkva érdeke is lehet, hangoztatta Rasmussen.

A főtitkár leszögezte: alapvető nézeteltérések fennmaradhatnak az együttműködés bővítése közben is. Eszerint a NATO-t továbbra is érdekli a Grúziából kiszakadni kívánó Abházia és Dél-Oszétia egyoldalú orosz elismerése. A főtitkár azt sem hallgatta el, hogy az új stratégia végrehajtásához szükség lesz azon, főként kelet-európai államok politikai akaratára is, amelyek kétoldalú kapcsolatait feszültek Moszkvával. Aláhúzta: a szövetségesek védelmét előíró ötödik cikkely továbbra is érvényben van, senki sem feledkezett meg róla.

Rasmussen arra is kitért: meg kell akadályozni, hogy az Északi-sark éghajlatának változása miatt megnyíló új hajózási útvonalakért, elérhetővé váló természeti kincsekért meginduló versengés konfliktussá, fegyveres összeütközéssé fajuljon.

Prága gesztusokat vár Washingtontól

Az Egyesült Államok mielőbb olyan lépéseket tehetne, amelyekkel egyértelművé tenné, hogy nem mondott le a közép-európai térségről, ahogy azt több cseh, lengyel és más politikus érzi a rakétapajzs tervének visszavonása miatt - nyilatkozta tegnap a cseh külügyminiszter. Jan Kohout ezt a véleményt tolmácsolta annak az amerikai küldöttségnek is, amely a washingtoni döntésről tájékoztatta prágai partnereit. - Fontos gesztusnak tartanánk, ha hazánk lehetne a székhelye a West Point katonai elitiskola közép-európai részlegének, vagy ha cseh tudóst küldenének az ISS nemzetközi űrállomásra - közölte a cseh diplomácia vezetője.

Lengyelország és Csehország az első jelöltek között van azon országok sorában, ahol az USA új rakétavédelmi programja keretében elhelyezné az először tengerre telepítendő elfogó rakéták földi verzióit - jelentette ki tegnap Hillary Clinton külügyminiszter. (Sz. J. P./MTI)

Moszkva belemehet az Irán-szankciókba

Oroszország nem tartozik ellentételezéssel, amiért az USA elállt a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszer tervétől, vélik Moszkvában. Orosz részről magától értetődőnek csupán az tűnik, hogy Moszkva nem telepíti Kalinyingrádba a válasznak szánt 9M72-es Iszkander rakétákat.

Ugyanakkor az orosz sajtó szerint bizonyos engedményeket mégis várhat a külvilág a Kremltől, Irán ügyében. Az ellentételezés része lehetne, hogy Oroszország eláll Sz-300-as rakétaelhárító rendszer Iránba irányuló exportjától, valamint támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szigorúbb határozatát Teheránnal szemben, amennyiben az öböl menti ország nem működik együtt atomprogramjának átláthatóvá tételében. A határozatról a jövő héten döntenek New Yorkban, a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozója után.

Bár az orosz külügyminisztérium csütörtökön jelezte, hogy "nem kötött üzletet" az amerikai döntéssel kapcsolatban, ugyanakkor az orosz törvényhozás külügyi bizottságát vezető Konsztantyin Koszacsov kijelentette: ennek révén lehetővé válik a Moszkva szerint is sok kérdést felvető iráni atomprogram objektív értékelése, és megkönnyítheti az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalást a stratégiai támadófegyverek visszaszorításáról szóló szerződés átdolgozására is. (Ny. G.)

Csalódott a lengyel sajtó

Az Egyesült Államok az elnöke által kérdőjelezi meg saját külpolitikáját, amely a gazdasági felvirágzás és a béke időszakával ajándékozta meg a világot - írta pénteken a Polska című lengyel napilap az európai rakétapajzs tervének feladását kommentáló cikkében. Az újság szerint instabil idők jönnek, és ennek oka vagy a naivitás vagy Közép-Európa érdekeinek eladása. "A történelem ismétli önmagát: 70 évvel ezelőtt Franciaország és Nagy-Britannia nem tudta rászánni magát a Hitler elleni háborúra, jóllehet szövetségi kötelezettségeik voltak Lengyelországgal szemben. (...) Ma pedig Amerika a biztonság illúziójáért cserébe lehetővé teszi Oroszország számára, hogy betegye a lábát a Közép-Európa felé nyíló ajtóba." "Az amerikai rakétapajzs ejtésével a Kreml több legyet ütött egy csapásra - vélekedik a konzervatív Rzeczpospolita. Nem fognak amerikai katonák feltűnni 200 kilométerre az orosz határtól; az "oroszellenes" Lengyelországot megalázták; a nemzetközi porondon megnőtt Moszkva súlya - hangsúlyozta a varsói lap. (MTI)