Haider árnyéka és az osztrák jobboldal
Haider halálának körülményeit tavaly ősszel az ügyészség, a rendőrség és a médiumok alaposan kivizsgálták. Wisnewski sem tud könyvében semmilyen konkrét bizonyítékkal szolgálni abszurd feltevésének igazolására, hogy nem egy ittas és hallatlanul gyorsan hajtó vezető okozta balesetét, hanem egy "alaposan eltervezett merényletről" van szó. Miért lehetett egy ilyen zavaros, ellentmondásokkal teli, olcsó politikai ponyva bestseller Ausztriában?
Karintiában, az ország egyik legszebb tartományában az 560 000 lakos többsége továbbra is rajong az 58 éves korában elhunyt politikusért. A "karintiai szívek királyának", az "Alpok Kennedyjének" nevezték s utódja, Gerhard Dörfler szerint halálával "a nap zuhant le az égről Karintia felett." Mindmáig nagy a kereslet az interneten a Haider-emlékek iránt. Egy imacsoport a Szentszéknél szeretné elérni boldoggá avatását, s halálának évfordulóján Haider-emlékkiállítást akar megnyitni a tartományi és városi vezetés a klagenfurti bányamúzeumhoz tartozó tárnákban, ahol a tartomány náci Gauleutere, (kormányzója) a Harmadik Birodalom utolsó napjaiban menedéket keresett. Úgy számítják, hogy a 85 ooo eurós költséget a belépődíjakból könnyedén fedezni lehet. 80 000 látogatóra számítanak, akik majd öt euró belépődíjat fizetnek. Claudia Haider és a kormányzó barátai tárgyi emlékeket, köztük Haider maratonfutó tornacipőit, fényképeket bocsátanak a múzeum rendelkezésére, és a látogatók megcsodálhatják kormányzói irodájának hű másolatát is. Október 10-től (a baleset ezen az éjjelen történt) január 26-ig tervezik a kiállítást, amelyből azonban siker esetén egy állandó Haider Múzeum is lehetne.
A tavalyi tartományi választáson a Haider-kultuszból profitáló BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért) az érvényes szavazatok 45 százalékát kapta, míg az egykor domináló szociáldemokraták 39-ről 29 százalékra zuhantak. Nem csoda, hogy a News. nagy példányszámú képes magazin, amely az utóbbi években 48 alkalommal hozta Haidert a címlapon, most ismételten azt állítja, hogy a karintiai jobboldal özvegyét, Claudia Haidert indítaná a jövő tavaszi köztársaságielnök-választáson. Az özvegy egyértelmű cáfolata ellenére arról is spekulálnak, hogy Claudia Haider átvehetné a BZÖ vezetését, sőt kormányzó is lehetne.
A kívülállók számára gyakran érthetetlen karintiai jobboldali hegemónia nemcsak a Haider-kultusszal, hanem az általa is sokáig képviselt szlovénellenes nacionalizmussal is összefügg. Kétszer - 192o-ban és 1945-ben - próbálta a jugoszláv állam Dél-Karintiát a szlovén többségre hivatkozva megszerezni. A szövetségesek által kiírt népszavazáson a többség csak azért döntött Ausztria mellett, mert az ottani szlovénok többsége is így szavazott. Az ígéretek és az 1955-ös osztrák államszerződésben vállalt kötelezettség ellenére csak 77 vegyes lakosságú községnél állítottak fel kétnyelvű helységnévtáblákat. Százötven évvel ezelőtt minden harmadik polgár szlovénül beszélt Karintiában, száz évvel ezelőtt minden negyedik, ma csak minden negyvenedik. A 2001-es népszámlálásnál még több mint 13 ooo polgár merte a szlovént, mint anyanyelvet megjelölni, ma számuk mindössze ötezer körül van, noha az egyházi adatok 50 000-re teszik azok számát, akik otthon szlovénül beszélnek.
Haider utódjai sem hajlandók a nacionalista kurzuson változtatni. A nagykoalíciós kormány Bécsben sem meri a helységnévtáblák ügyét véglegesen rendezni, noha az alkotmánybíróság 2001-ben a táblák felállításához szükséges arányt a lakosok 25 százalékáról tíz százalékra csökkentette. A legutóbbi szlovén-osztrák kormányfői találkozón a két szociáldemokrata politikus sem jutott tovább; s most a szlovén oldal az államszerződés megszegése miatt a nemzetközi intézményeknél (Európa Tanács, ENSZ stb.) panasszal fenyegetőzik.
Naivság lenne az osztrák jobboldal előretörését csak a Haider-kultusszal vagy a "szlovén kártyával" magyarázni. Tulajdonképpen a két jobboldali párt között egy furcsa munkamegosztás van. A 2002-es választási vereség után Haider otthagyta az általa addig győzelemről győzelemre vezetett FPÖ-t (a Szabadságpártot) és megalapította azt a BZÖ-t, mely Karintia vezető pártja maradt. Azonban "Haiderországon" kívül a régi FPÖ a radikális jobboldal fő ereje maradt, míg a BZÖ a túlélésért harcol a többi tartományban, például Felső-Ausztriában is, ahol szeptember 27-én 1,1 millió választásra jogosult dönt a tartományi parlament összetételéről. Itt is akcióba lép a Haider család egy illusztris képviselője: Jörg nővére, a 63 éves Ursula Haubner, mint BZÖ listavezető. Haubner Haider idején évekig a jobbközép kormány szociális minisztériumát vezette.
Felső-Ausztriában azonban az FPÖ messze túlszárnyalja a BZÖ-t s Haubner boldog lesz, ha sikerül pártjának a négyszázalékos határon átkerülve bejutni a tartományi parlamentbe. Ugyanakkor a Szabadságpárt itt is sok szavazatot fog nyerni a szociáldemokratáktól, akik az előrejelzések szerint vezetőjük, Erich Haider (csak névrokon) baloldali populista agitációja ellenére több mint tíz pontot veszítenek, míg a jóképű fogtechnikus, Heinz-Christian Strache által vezetett FPÖ 13 százalékról legalább 2o százalékra növeli szavazatainak arányát. Ugyanez várható a Svájccal határos kis Vorarlberg tartományban, ahol most vasárnap, 20-án az FPÖ majdnem megháromszorozhatja szavazatait, 7,6-ról 21 százalékra.
A legtöbb megfigyelő szerint a politikailag egységes szélsőjobboldal megszületése, vagyis az FPÖ és a BZÖ egyesülése, illetve a BZÖ beolvadása a nagyobb testvérpártba idő kérdése. A jövőre esedékes bécsi és stájerországi választásoknak roppant jelentőségük van. Ügyes szociális demagógiájával, EU-ellenes szólamaival és idegen, főként török-, illetve muzulmánellenes agitációjával Strache minden jel szerint áttörő sikereket ér el a munkásnegyedekben és a fiatalok körében is. 2007-től Európában egyedül Ausztriában 16 éves korhatártól választhatnak. Strache azért veszélyes, mert célzásai és jelzői általában nem nyíltan rasszisták. Elsősorban közvetve hatnak a megrögzött idegenellenes előítéletektől áthatott rétegekre. Egy alapos közvélemény-kutatás szerint minden második megkérdezett osztrák polgár hazaküldené a külföldieket, ha saját munkahelyek veszélybe kerülne, s 65 százalékuk úgy tartja, hogy túl sok bevándorló van Ausztriában.
A néppárti-szociáldemokrata koalíciós kormány első éve alatt nem ért el átütő sikereket. Sőt, a különböző tartományi szociáldemokrata vezetők, mint a salzburgi kormányzónő, illetve stájerországi kollégája a bécsi vezetéssel ellentétben kacérkodnak az FPÖ-való együttműködéssel, csak hogy hatalmon maradhassanak.
Haider halála és Wolfgang Schüssel ÖVP-kancellár bukása óta nincsenek karizmatikus politikusok Ausztriában, az Európai Unió negyedik leggazdagabb országában. De majdnem minden második osztrák elégedetlen a demokráciával és minden ötödik szívesen látna egy "erős embert" az ország élén.
Nemcsak Magyarországra, hanem a sokkal gazdagabb és látszólag politikailag szilárdabb Ausztriára is érvényes a nagy brit történész, Arnold Toynbee figyelmeztetése: "Senki sem tudja garantálni, hogy mindenki minden kísértéstől meg legyen óva. Bizonyos körülmények között a vulkán kitörhet akkor is, ha tüze olyan sokáig aludt, hogy már kihunytnak tartották."
Szerzőnk Bécsben élő publicista
