Csütörtökre virradóra közölte Washington a lengyel és a cseh vezetéssel: az Obama-adminisztráció lemond a két országban tervezett rakétavédelmi telepítésekről. A Bush-adminisztráció idején még kiemelt terv részeként Lengyelországban, föld alatti silókban tíz elfogórakétát telepítettek volna, egy futballpálya nagyságú területen, a cseheknél pedig radarokat. Miközben magas rangú amerikai illetékesek már a két közép-európai országban tárgyaltak - biztosítva őket arról: Amerika nem feledkezett meg a szövetségesek védelméről - Barack Obama elnök nyilvánosan is bejelentette a változásokat.

Az eddigi telepítések lemondását pozitív üzenetbe csomagolta, és formailag technológiaváltást jelentett be. Mint mondta, tanácsadói egyhangú javaslata alapján hatékonyabb, intelligensebb, és gyorsabb rakétavédelmi tervek mellett döntött; ezek "bizonyítottak és költséghatékonyak". Továbbra is az iráni fenyegetettség áll a védelmi tervek középpontjában, az orosz aggodalmak megalapozatlanok voltak - mondta az amerikai elnök, aki a jövő héten, az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján várhatóan külön tárgyal Dmitrij Medvegyev orosz államfővel. Egyértelmű jelei voltak már, hogy Washington feladni látszik a telepítések eredeti elképzelését, és az Obama-adminisztráció korábban is óvakodott tőle, hogy táplálja az ehhez fűződő várakozásokat. Most Obama azzal próbálta vigasztalni a kiesett két országot: az USA "szorosan együttműködik" e barátaival.

Az új tervek értelmében SM-3-as elfogórakétákat telepítenek - elképzelhető, hogy a Balkánra vagy Törökországba. Ennek földi telepítésű változatát jelenleg fejlesztik (hajóról viszont indítható), és Michael Booen, a gyártó Raytheon alelnöke szerint 2013-ra működőképességet garantál.

Donald Tusk lengyel kormányfő lát lehetőséget a további együttműködésre, és nem tartja kormányát hibásnak abban, hogy az Egyesült Államok módosította a terveket. Witold Waszczykowski, Lech Kaczynski lengyel elnök nemzetbiztonsági tisztviselője "nagyon rossznak" nevezte az országát érintő tervek feladását, ami szerinte azt jelenti: Varsó elveszti stratégiai szövetségesi státuszát Washingtonban.

Prágában a civilek és a baloldaliak örvendeznek

Lapunk érdeklődésére a cseh külügyminisztériumban megerősítették, hogy Barack Obama közép-európai idő szerint késő éjjel telefonon közölte Jan Fischer prágai kormányfővel: az Egyesült Államok eltekint a rakétapajzs megvalósításától. Közölte azt is, hogy külügyi és katonai szakértőkből álló küldöttség rövidesen részletes tájékoztatással keresi fel Prágát és Varsót.

Mirek Topolánek volt kormányfő - aki a cseh-amerikai radarszerződést aláírta - szerint Washington ezzel a döntéssel nyilvánvalóvá tette: immár nem érdekli különösebben ez a térség. - Közép-Európa viszszakerült oda, ahol legalább száz éve volt, nem tartanak bennünket szilárd szövetségeseknek, ami bizonyos biztonsági kockázatot jelent számunkra. Csehország két évtizeddel a diktatórikus rezsim bukása után sem tudja, valójában hova tartozik - vélekedett a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke. Megkeresésünkre Karel Schwarzenberg exkülügyminiszter az USA Moszkvának és Teheránnak szóló fontos gesztusának minősítette a döntést, amely kedvezően befolyásolhatja a hat nagyhatalom és Irán közötti, októberi találkozójának eredményét.

A cseh nép nagy győzelmének nevezte az amerikai elnök közlését Jirí Paroubek, a cseh szocdemek (CSSD) elnöke. Hozzátette:

- Mindazok, akik támogatták, az amerikai terveket, beleértve Václav Havel exállamfőt, most magukba szállhatnának, mert rendkívül veszélyes kalandba akarták sodorni az országot - hangoztatta. Ugyanígy vélekedtek a kommunisták is. Óriási sikerként értékelték a legutóbbi fejleményt a Nemet a támaszpontokra! és más civil szerveződések vezetői is. (Sz. J. P.)

Az oroszok nem tettek semmilyen engedményt

- Technikailag nem volt eléggé kidolgozott, politikailag pedig több veszélyt okozott volna, mint amennyit megold - kommentálta Oroszország NATO-nagykövete a döntést, amelynek értelmében Washington eláll a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító-rendszer megvalósításától. Moszkvai tudósítónk Nyilas Gergely azt írja: Rogozin szerint az Egyesült Államok ugyan a saját érdekében mondott le az objektumokról, de abban az orosz elutasítás is szerepet játszott. Az orosz vezetés szerint az amerikai projekt valójában nem egy Iránból induló esetleges rakétatámadás ellen nyújtott volna védelmet, hanem orosz területek ellenőrzését célozta meg.

- Nem a cseh radarrendszerről és a tíz lengyelországi elfogórakétáról van szó, hanem az objektumok továbbfejlesztésének későbbi irányairól - fogalmazta meg az orosz aggodalmakat az Echo Moszkvi orosz rádiónak nyilatkozva Alekszej Arbatov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemzetközi Biztonsági Központjának vezetője.

Az amerikai visszalépés közelebb hozhatja a Moszkvát és Washington az iráni atomprogram ügyében, amelyet noha alapvetően azonosan ítéltek meg, nem egyeztek meg a szükséges ellenlépésekben. - Nem tettünk semmilyen engedményt a döntésért cserébe - jelentette ki az orosz külügyminisztérium szóvivője, Andrej Nyesztyerenko. Moszkvai remények szerint azonban az amerikai döntés nyomán megnőtt az esélye annak, hogy megvalósuljon a korábbi orosz javaslat, az esetleges iráni rakétatámadás elleni védelem biztosítására. E szerint a jelenleg Oroszország által Azerbajdzsánban működtetett gabalai radarállomást az orosz és amerikai fél közösen tarthatná fenn.