A nyugat-európaiakhoz képest jóval visszafogottabb az Obama-mánia a Lajtától keletre, és az amerikaiak nimbusza is megkopott - éppen akkor, amikor Nyugat-Európában visszatérőben az amerikai vezető szerepbe vetett bizalom.

- Az ideologikus külpolitikát folytató George W. Bush különleges kapcsolatokat ápolt Kelet-Európával, és kevésbé szorosra fűzte az orosz szálakat. Ez megfelelt a kelet-európai országok érdekeinek, így Bush népszerűsége (különösen a lengyelek és a baltiak körében) érthető volt - magyarázza Nyíri Zsolt, GMF Transatlantic Trendjének igazgatója. A The Economist főként a Lengyel- és Csehországnak ígért rakétavédelmi rendszer visszavonásában illetve az orosz kapcsolatok erősödésében látja a közép-európai kiábrándulás okait. Az amerikaiak ráadásul azt állítják, hogy ők valójában soha nem akartak éles rakétákat állomásoztatni Lengyelországban. Varsó azt is rossz néven vette, hogy a második világháború kezdetéről megemlékező ünnepségre, Washington először csupán a Clinton-kormányzat egy nyugalmazott diplomatáját akarta küldeni, és csak hosszas habozás után "küldte utána" Jim Jones nemzetbiztonsági tanácsadót. -Az amerikaiak óriási várakozásokat keltettek a lengyelekben, akik minimum egy alelnököt vagy egy külügyminisztert vártak. A csalódás borítékolható volt - magyarázza Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Intézetének igazgatója.

Ami az orosz kapcsolatokat illeti, Kelet- és Nyugat-Európát szinte egyformán aggasztja az orosz energiahordozóktól való függés, ám a keletiek jóval keményebben ellenzik, hogy a NATO bármilyen engedményt tegyen Moszkvának (az olajért és gázért cserébe) a további bővítés terén. Kifogásolják azt is, hogy a szervezet túlságosan lefoglalja magát külső kihívásokkal, ahelyett, hogy az orosz veszélyre készülne fel - utal a The Economist arra a minapi orosz-fehérorosz hadgyakorlatra, amit sajátos módon Zapad (West) névre kereszteltek. - A NATO afganisztáni hadműveleteit kevesebben támogatják Kelet-Európában, mint nyugaton. Szerintem a kelet-európaiak éppenséggel erősebb NATO-t szeretnének. Kiábrándultságuk azt jelzi: nem érzik: a szervezet őket is védi - állítja Nyíri.

Gyarmati szerint Közép-Európa ma már sem a NATO-nak, sem Washingtonnak nem fontos. A térség államai akkor válnak érdekessé, ha valami különleges dolgot tudnak ajánlani az amerikaiaknak: ilyen például a guantánamói fogoly magyarországi befogadása.