Az arab konyha egyik alapja, ami a ramadáni böjt során még népszerűbb, a datolya. Egyszer Mohamedhez így szólt az egyik híve: "Mondd Próféta! Miután lement a Nap, és eljött az iftár (a böjt megtörésekor az első étkezés), melyik a fontosabb? Az ima, vagy az evés?" Mohamed bölcsen, így válaszolt: "Ha előbb eszel, és utána imádkozol, félő, hogy az étel visszajön. Ha viszont előbb imádkozol, és aztán eszel, nagy a valószínűsége, hogy az imád során egyfolytában csak az ételen jár az eszed, és nem Istenen. Ezért én azt tanácsolom, előbb egyél egy pár szem datolyát, igyál egy korty vizet, majd végezd el az imád!" De a gazdasági válság nyomai a datolyaárakban is látszanak.

Az idei ramadán augusztus 21-én kezdődött. A Gregorián és az iszlám holdhónapokat számláló időeltolódás miatt a kezdés évente 11 nappal korábbra tolódik. Mivel nyáron a napkelte és a napnyugta között elég nagy az időeltolódás, Egyiptomban előrébb hozták az őszi időszámítás kezdetét.

A rövidített munkaidő ellenére sokan kénytelenek késő délutánig dolgozni. Ekkorra az éhségtől az emberek idegesek, ingerlékenyek lesznek, és csökken a figyelem. Ezért Abu- Dzabiban a hatóságok úgy döntöttek, az ingázóknak 35 000 ingyen iftárt osztanak, hogy megakadályozzák a közúti baleseteket. Ilyenkor sokan utaznának, de az új típusú influenza, a gazdasági válság, és sok helyen a rossz közbiztonság (Afganisztán, Szomália, Irak, Jemen) miatt inkább otthon maradnak. Az influenza miatt a szaúdi kormány néhány állam zarándokaival szemben számbeli korlátozásokat vezetett be, így az idén, a ramadán utolsó 10 napjában, mely az iszlám hagyományai szerint különösen szent időszak, a tervezett 2 millió helyett kevesebben keresik fel Mekkát. Szaúd-Arábiában már 16-an haltak meg az új típusú influenzában, és több mint 2000 ember megfertőződött. Ezért sok zarándok a hagyományos zarándokruha (ihrám) mellett, száj- és orrvédő maszkot is visel.

A zarándoklat jó lehetőségeket biztosít a mobilszolgáltatóknak is. Az egyiptomiak drasztikusan csökkentették az áraikat a szent hónapra, hogy a zarándokok hosszasabban tudjanak beszélgetni a szeretteikkel. Egyiptomban már így is nagy biznisz a mobiltelefon, elemzők szerint a lakosság 80-85%-ának van készüléke. Szintén egyiptomi ötlet, hogy a ramadán alatt mobilra költött pénzek egy részét jótékonysági adományokra fordítják.

De sok muzulmán úgy véli: a szent hónap már csak a vásárlásról, a mértéktelen evésről, és a tévésorozatokról szól. Az öbölállamokban a családok gyakran nem otthon étkeznek, hanem szállodák termeit bérlik ki, és ez alatt az egy hónap alatt sok nő ruhatára gyarapodik, új bútorokat vesznek, és a gyerekeket játékokkal halmozzák el a szerető szülők.

Egyes imámok a tévéket teszik felelőssé azért, hogy a fiatalok nem foglalkoznak eleget a vallási kérdéseikkel, és beteges tévénézők lettek. Sejkh Abdullah al-Dzsefn (Szaúd-Arábia) szerint figyelmeztetni kell az embereket a ramadán alatti kötelességeikre - ima, böjt, jótékonyság - és nem szabad engedni, hogy az emberek a fogyasztói társadalom rabjaivá legyenek. A szintén szaúdi szociológus dr. Naíf el-Qarni szerint ez a jelenség nem új keletű, immár 20 éve létezik.