A másik ígéretet a koalíció teljesítette ugyan, s így a jövőben a magyar tannyelvű iskolákban a diákok a román nyelvet nyolcadik osztályos korukig idegen nyelvként tanulhatják, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) úgy érezte, hogy ismét elárulták, újra átverték Bukarestben.

Előre ezt tudni nem volt mód, mert a nagykoalíciós kormány kedden három törvényért vállalt felelősséget a parlamentben, ám ezek tervezetein a kabinet az utolsó pillanatig dolgozott. Az oktatási törvény tervezetén még hétfőn is dolgoztak. A maratoni ülést követően annyit közöltek, hogy a benyújtott mintegy 1600 módosító javaslat közül körülbelül ötvenet elfogadtak. Az RMDSZ-nek csak a keddi parlamenti felelősségvállalást követően látta a módosított jogszabályt. Akkor derült ki az ígéretszegés is. A szövetség honatyái éppen ezért döntöttek amellett, hogy támogatják a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. Erre felelősségvállalás esetén három napja van az ellenzéknek.

Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: a szövetség értékeli az új tanügyi törvényben tett kisebb előrelépéseket, de a jogszabályon lényeges módosítást kell elvégezni ahhoz, hogy az az RMDSZ elvárásainak és célkitűzéseinek megfeleljen. Az előrelépés okán pedig nem a tanügyi törvényre nyújtják be a bizalmatlansági indítványt, hanem az egységes bérezésről szóló jogszabályra, amely széles csoportokat érint kedvezőtlenül, így az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is.

Ha a bizalmatlansági indítványt végül a liberálisok és az RMDSZ benyújtja, és a törvényhozás azt megszavazza, akkor az Emil Boc vezette kormány megbukik. Előre hozott választásokat viszont jelenleg kiírni nem lehet. Az alkotmány tiltja, hogy államfőválasztások előtt hat hónappal a kormányt feloszlassák. Tehát a november 22-én esedékes választásig (illetve a december 6-i mindenképpen várható második fordulóig) mindenkinek a helyén kell maradnia. Hacsak a D-LP nem talál valamilyen módot arra, hogy például kormányátalakítással az SZDP-s minisztereket kitessékelje a kabinetből.