Ebbe kötött bele aztán Martin Schulz, a szocialisták és demokraták frakcióvezetője, aki szerint Barroso azért lehetett az állam- és kormányfők egyhangú jelöltje is, mert a kormányok ügyvédjeként tevékenykedett. S bejelentette, a portugál politikus nem élvezi a frakció bizalmát. A liberálisokét viszont igen, bár Guy Verhofstadt frakcióvezető úgy fogalmazott, a program nem túl meggyőző, de a válságos helyzetben nincs értelme a szavazás halogatásának. A zöldek nevében beszélő Daniel Cohn-Bendit elképedt: Barroso azt mondja, minden megváltozott, tehát marad. A környezetvédőknek eszükbe sem jut rá szavazni. Az euroszkeptikusok maradnak szkeptikusok és ők sem kérnek a portugálból. A legnagyobb frakciót alkotó néppártiak természetesen támogatták Barrosot, s fenntartásokkal a konzervatív reformerek is. A frakciót alkotni nem tudó szélsőséges függetlenek részéről viszont Morvai Krisztina szinte magából kikelve kérte számon Barroson, hogy nem tett semmit 2006-ban, amikor "a magyar rendőrök Budapesten kilőtték a békés tüntetők szemét". Ám az elnöklő Jerzy Buzek "túl hoszszú" felkiáltással belefojtotta a szót.

Reggel egyébként Jerzy Buzek, a parlament első új tagállambeli elnöke tartotta meg programalkotó Buzek "székfoglaló beszéde után a hozzászólók között is ott volt Morvai Krisztina, aki ekkor is a "budapesti szemkilövésekről" beszélt, s felszólította Göncz Kingát, mondjon a szabadságjogi bizottsági alelnöki tisztéről.

Erre válaszolt ebéd után Martin Schulz, aki "a fasiszta Jobbik" kirohanását utasította vissza. Göncz Kinga is hozzászólt: a jelentés a 2006-os eseményekről angolul is hozzáférhető, kétségtelen, hogy a rendőrségnek nem volt tapasztalata abban, hogyan lépjen fel szélsőjobboldali tüntetőkkel szemben, de ezt is kivizsgálták, bírósági döntések is születtek. A Jobbik részéről Balczó Zoltán kikérte magának Schulz megjegyzését, mondván, azzal 430 ezer magyar szavazót fasisztázott le. A közjáték úgy terelte egyébként Magyarországra a figyelmet, hogy a vitában ilyesmiről szó sem esett, s a tárgya sem ez volt. S így rakódnak le a hatékony magyar érdekképviselet alapjai.

Aggodalommal említette első politikai beszédében az Európai Parlament strasbourgi ülésén kedden Jerzy Buzek elnök a magyar-szlovák vitát, amelynek megoldásához felajánlotta segítségét. Az emberi jogokról beszélvén leszögezte: alapjog, hogy az állampolgárok anyanyelvükön szólalhassanak meg.