Ian Kelly, washingtoni külügyminisztériumi szóvivő szerint az Egyesült Államok vezetőit aggasztja Venezuela fegyvervásárlása, amely "komoly kihívást" jelent a stabilitás megőrzésével szemben a nyugati féltekén. Chávez viszont a fegyverbeszerzéseket éppen az Egyesült Államok fenyegetésével indokolja. A dél-amerikai államok új együttműködési szervezete, az UNASUR már két alkalommal is megvitatta a kolumbiai-amerikai támaszpontszerződést. Ugyan a megállapodás pontos részletei továbbra is titkosak, ám annyi ismert, hogy az amerikai haderő az eddigi egy támaszpont helyett a jövőben hetet használhat, így három haditengerészeti kikötőt, két légi- és két katonai bázist. Az indokolás szerint a kábítószer-csempészet és a kolumbiai FARC-gerillák elleni harc miatt van szükség az USA katonai jelenlétének megerősítésére, miután a baloldali Rafael Correa ecuadori elnök nem volt hajlandó meghosszabbítani a mantai támaszpont amerikai használatát, ahonnan ellenőrizték a csendes-óceáni partszakaszt egészen Mexikóig.

Hugo Chávez nem áll egyedül aggályával, hogy Kolumbiából az amerikai felderítés valójában Dél-Amerika nagy részét ellenőrizni tudja. A régió nagyhatalma, Brazília, miként Argentína is az UNASUR államfői találkozóján garanciákat követelt Álvaro Uribe elnöktől, hogy az amerikaiak tevékenysége Kolumbiára korlátozódik.

A washingtoni külügyi szóvivő hétfőn arra is figyelmeztetett, hogy Venezuela fegyverkezési versenyt indíthat el Latin-Amerikában. Ez persze jogos felvetés, hiszen a viszony igen feszült Kolumbia illetve Venezuela és Ecuador között; ez utóbbi másfél éve szakította meg a diplomáciai viszonyt Bogotával, miután a kolumbiai légierő ecuadori területen bombázta a FARC egyik titkos bázisát. Az adatok egyelőre viszont azt mutatják, hogy Dél-Amerika messze nem költ anynyit fegyverekre, mint földünk más régiói. Még akkor is, ha az UNASUR 12 tagállama tavaly mintegy 51 milliárd dollárt fordított fegyveres erejére, ami egy év alatt majd 30 százalékos növekedést jelent. (Összehasonlításként: az iraki és afganisztáni háborúban leterhelt Egyesült Államok idei katonai kiadásai a SIPRI szerint elérik a 700 milliárd dollárt.) Ráadásul a baloldali, Washington-ellenes retorikát használó Hugo Chávez tízéves elnöksége során kevesebbet költött fegyverkezésre, mint a szomszédos Kolumbia, s különösen nem a GDP arányában: az Uribe-kormány tavalyi költségvetésének 9,3 százalékát, Venezueláénak pedig 5,2 százalékát kötötték le a katonai kiadások. Amiben persze szerepe van annak, hogy a Washington régióbeli fő szövetségesének számító Uribe a Plan Columbia keretében 2000 óta hatmilliárd dollár amerikai támogatást kapott.

A térségben messze a legtöbbet Brazília fordítja hadereje korszerűsítésére, ami esetében összhangban van régióbeli vezető szerepével, a feltörekvő hatalmak - így Kína és India - között is egyre aktívabb világgazdasági és politikai súlyával. Miközben Chávez orosz fegyvervásárlásai a világlapok témája lett, szinte észrevétlenül telt el - Brazília függetlenségi napja ürügyén - Nicolas Sarkozy francia elnök villámlátogatása és megbeszélése Lula da Silva államfővel. Pedig dollármilliárdos fegyverüzletről volt szó ott is, miután már korábban megállapodtak francia Scorpene tengeralattjárók, köztük egy atommeghajtású (!) beszerzéséről. Sarkozy most 36 Rafale vadászgép értékesítéséért vetette be személyes varázsát, s Lula da Silva - ezúttal is a gyártási technológia megszerzése esetén - hajlik arra, hogy a francia márkát részesítse előnyben a svéd Gripen, avagy a Boeing F/A-18-as Super Hornet ajánlatával szemben. (Az El País 8,7 milliárd dollárt említ.)

"Túl sok háború tört már ki a kőolaj birtoklása miatt" - mondta most indoklásként Lula da Silva, közvetve utalva arra, hogy hatalmas lelőhelyekre bukkantak a brazil partoknál. Chávez meg azt vizionálja, hogy az USA-nak Venezuela olajmezőire fáj a foga. Egyébként az elnök külföldi körútja utolsó állomásán, Madridban jelentették be, hogy a spanyol Repsol hatalmas gázelőfordulásra bukkant a venezuelai öbölben.

Mészáros István magyar filozófusnak A szocializmus a XXI. században című tanulmányáért Hugo Chávez elnök hétfőn Caracasban magas kitüntetést, a Libertador-díjat nyújtotta át. Az 1956 óta külföldön élő Mészáros István, aki professzorként tanított a skóciai St. Andrews Egyetemen, a brightoni Sussexi Egyetemen és a torontói York Egyetemen is, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, egyebek között Kossuth- és Lukács-díjas. (MTI)