Barack Obama történelmi jelentőségű megválasztása után súlyos kérdések merültek fel, többek között Amerika szuperhatalmi státuszának jövőjével kapcsolatban. Sokan firtatták, vajon a pénzügyi erőegyensúly eltolódásával tartós geopolitikai változásokra is kell-e számítani. Az IISS válasza: bár a válság súlyos csapást mért az Egyesült Államokra, a recesszió idején is világos volt, hogy a nemzetközi közösség Washingtontól várja a vezetést. A befolyásos stratégiai intézet emlékeztet arra, milyen erős visszhangja volt Obama első diplomáciai kezdeményezéseinek, az Irán, Oroszország és a Közel-Kelet felé kinyújtott kéznek. Az Egyesült Államoknak a kihívásokra és a biztonsági gócpontokban jelentkező veszélyekre gondosan, közös érdekek alapján kiválasztott partneri szövetségekkel együttműködve kell reagálnia. Általánosságban is érvényes, hogy "releváns" erők koalíciójának kialakításával (G20) könnyebben kezelhetők a konfliktusok, igazságosabban és hatékonyabban oszthatók meg a terhek. A példák közé tartozik, hogy akármilyen katonai, politikai és gazdasági ambíciókat táplál Kína, továbbra is az Egyesült Államok vezette szövetségek dominálnak a csendes-óceáni térségben.

Az IISS meglátása szerint 2010-ben tovább csökken a nyugati hatalmak éhsége "nemzetépítő" projektekre. Az iraki erőfeszítések szerények maradnak, Afganisztánban pedig, a gazdasági válság folytatódásával és a feladat súlyának felismerésével, az eredeti tervekhez képest minimális lesz a projektek megvalósulása. Újabb kötelezettségvállalások legfeljebb rendkívüli esetekben számíthatnak a lakosság támogatására.

A tanulmány részletesen foglalkozik az iráni nukleáris felfegyverkezéssel és a fenyegetéssel kapcsolatos közös arab-izraeli aggodalmakkal. Az intézet úgy értékeli, hogy a palesztinokkal való megállapodás nem is annyira a közel-keleti béke szempontjából lenne fontos, hanem legitimálná Izraelt és a térségen belül szélesebb elismerést jelentene számára. További regionális megfontolás, hogy érdemes lenne Törökországot, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot nyíltabban is bevonni egy közös biztonsági konstrukcióba, amely csökkenthetné Teherán nukleáris becsvágyát.