Állami biztosító? Sssshhh... Az Amerikában eretnek, mert túl szocialisztikusan hangzó elképzelés finomított neve "közérdekű opció", és ez vált az egészségügyi reformcsomagról folytatott vita fő konfliktuspontjává. Barack Obama (helyi idő szerint) szerda esti, főműsoridőben sugárzott beszédének jórészt az volt a célja, hogy tisztázza a reform és a "közérdekű opció" körüli félreértéseket, illetve egyes esetekben szándékos ferdítéseket a status quo védelmezői részéről. A kongresszus két háza, a kormány és külföldi diplomaták előtt elmondott beszédében az amerikai elnök azzal védte a "közérdekű opciót", hogy azt sem demokrata, sem republikánus részről nem kell eltúlozni. (A háttér: a "liberálisabb", azaz európai fogalmak szerint szociáldemokrata képviselőház ragaszkodni látszik ehhez a lehetőséghez, míg a konzervatívabb szenátus tart tőle.)

Az állami opcióval Obama szavai szerint az amerikaiak kevesebb mint öt százaléka élne, és "végső esetben" fordulna ilyenhez. A lényeg: az állami finanszírozású megoldás "tisztességre kényszerítené" a most mohónak tartott, a polgárok kárára nyerészkedő magánbiztosítókat. Obama - akinek rákbeteg anyja a halálos ágyán is huzakodott a magánbiztosítókkal - érzékeltette: a szövetségi államok többségében valójában néhány piaci szereplő tartja markában a biztosítási piac háromnegyedét, sőt Alabamában egyenesen monopóliumról lehet beszélni.

Az elnök a minél szélesebb konszenzus kedvéért bevallottan demokrata és republikánus elképzelések ötvözetével képzeli el a tíz év alatt 900 milliárd dollárba kerülő reformot. Ez a harc lesz a végső - tette világossá, úgy fogalmazva: "Nem én vagyok ez első elnök, aki előveszi ezt a kérdést, de elhatároztam, hogy én leszek az utolsó." Felidézte, hogy egy jelenlegi idős demokrata képviselő apja is ugyanezen fáradozott már 65 évvel ezelőtt...

Biztosította Obama a több százmillió, most is biztosítással rendelkező amerikait, hogy semmilyen változással nem kell számolnia. A "közérdekű opció" nem lesz kötelező. Ugyancsak a konzervatívok megnyugtatására világossá tette, hogy semmilyen törvényt nem ír alá, "ami akár csak tíz centtel is növeli a költségvetési hiányt, akár most, akár a jövőben". Vagyis a reformnak önfenntartónak kell lennie, és a "közérdekű opció" is addig nyújtózkodhat, amíg takarója - azaz a befizetésekből származó bevétele - ér. A demokraták leszerelésére Obama közölte: nem lehet majd megtagadni a biztosítást a már krónikus betegségben szenvedőktől, maximálják a beteget terhelő önrészt, és "senki sem mehet tönkre csak azért, mert beteg". - Hazugság, világosan és egyszerűen szólva - mondta az elnök az állítólagos "halálpanelekről", amelyekkel egyes félelmek szerint állami bürokraták határozzák majd meg, ki jogosult bizonyos ellátásra.

47 millió amerikainak nincs biztosítása. A felkért öt kongresszusi bizottság közül négy átrágta már magát a csomagon. A beszéd után republikánusok kétségeiknek adtak hangot. John McCain szenátor, Obama tavalyi elnökjelölt ellenfele a "közérdekű opció" versenytorzító hatásáról beszélt: ezzel maga felé terelheti az amerikaiakat. Az egészségügy egyfajta bizalmi szavazás is Obamáról és a demokratákról a jövő évi kongresszusi választások előtt.