Sólyom a magyar határnyitás huszadik évfordulója alkalmából jött Berlinbe, az ünnepi megemlékezést a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjével kötötték egybe. - Jó érzés magyar államfőként érezni a németek felől áradó őszinte hálát, megbecsülést. S ma is jót tenne az a szolidaritás, segíteni akarás, ami a húsz évvel ezelőtti időszakot jellemezte - mondta Sólyom. Majd felidézte Németh Miklós volt kormányfő szavait, aki arra a kérdésre, mit kaptak a magyarok a határnyitásért, azt felelte: Magyarország nem ad el embereket.

Sólyom szerint Köhlerrel a magyar-szlovák politikai feszültségek nem kerültek szóba. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) előtt Szlovákia említése nélkül arról beszélt: az EU tagállamai számára világossá kell tenni, a nemzeti kisebbségek helyzete európai szintű kezelést igényel, az elől elbújni nem szabad. Az EU-nak fel kell ismernie, hogy akár az integrációt is veszélyeztethető feszültségforrással állunk szembe. A nyelvileg-etnikailag homogén nemzetállam 19. századi eszméjét követő törekvések minden érintett országban a szélsőségeket erősítik.

Sólyom szerint a kisebbségi garanciális szabályok megalkotásakor lehetne meríteni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményből, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartájából. Egyben felvetette, hogy az Európai Bizottságnak legyen a nemzeti ki-sebbségi ügyekért felelős tagja.

A vezető német külpolitikai szakértők előtt a magyar államfő beszélt a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával operáló Jobbikról, arról, hogy a radikális jobboldali párt ügyesen használja a médiát. Az egyenruhába bújtatott Magyar Gárda pedig félelmet kelt a cigány kisebbségben. Sólyom ugyanakkor leszögezte: a Jobbik nem parlamenti párt, a magyar parlamenti pártok elzárkóznak a Jobbikkal való együttműködéstől. - A magyar szélsőjobb az érzelmek felkorbácsolásán túl nem adott semmilyen programot. A jövő évi választásokon az emberek azt fogják mérlegelni, melyik párttól várható a gazdasági krízis és sok más nyomasztó probléma megoldása - hangoztatta.