A világhírű Irán-kutató szerint Európának oda kell figyelnie az Iszlám Köztársaságra: ez egy Nyugat-Európa nagyságú, 70 milliós ország, mely olaja mellé iszlamista ideológiáját is exportálja. Szerinte az iráni iszlám forradalom a nyugati kultúrát veszi célba: szerintük először a szovjet modernizálás dőlt dugába, de Amerika napjai is meg vannak számlálva.

- A tüntetéseket a csalódottság okozta. A voksolás az utolsó csepp volt a pohárban, miután a forradalom két legfontosabb ígérete, a kenyér és a szabadság nem valósult meg - mondja Menashri. A lázadás gyökeres változásokat hozott: megdőlt a vezetésbe vetett bizalom. A rezsim az ideológia helyett nyár óta a Forradalmi Gárda fegyverein nyugszik. A vallási tekintélyek is csalódottak, ugyanis szerintük az ajatollahoknak a politika fölött kellene állniuk: a létező rendszert bírálják az elmélet nevében. A rendszer legfőbb haszonélvezője a tüntetéseket szétverő, 120 ezer fős, sokmilliárdos pénzalapok fölött rendelkező Forradalmi Gárda. Hogy a széles körű elégedetlenség ellenére miért nem győzött az ellenzék? Az ideológiák ellen alternatívával lehet fellépni, de ilyen Muszavinak nincs. Ő is az iszlám nevében követelt reformokat, és szabadságot ígért a tömegeknek, amivel az értelmiséget megnyerte, de egy forradalomnak katonák is kellenek.

Az izraeli professzor szerint Irán belső élete igen sokszínű: a fejlett liberális demokrata értékek is jelen vannak, kiváló a filmipar, itt találhatók a Közel-Kelet legaktívabb diákszervezetei, és az internethasználatot már nem lehet felülről kordában tartani. Harc folyik a véleménynyilvánítás jogáért és a sajtószabadságért. Menashri szerint nő a szakadék a nyugatos uralkodó elit és a vallásos tömegek között: a szabad választásokon az iszlám teokrácia hívei győzhetnek, ami a demokrácia felszámolásához vezet.

A szakértő szerint az atomfegyverek megjelenése súlyos veszélyt jelent. - A Közel-Kelet egy politikai bolondokháza, amelyben így megváltoznának az erőviszonyok. A tömegpusztító fegyverek megjelenése együtt az Európáig elérő rakétákkal, a radikális ideológiával, Ahmadinezsad apokaliptikus világképével gondot jelent - vélekedik. - Iránban kifutott két vonat: az atomfegyverek fejlesztése és a belső változások. Európának nemcsak gazdasági érdekei, hanem morális kötelességei is vannak: az atomfegyverkezés megakadályozása mellett az emberi jogok érdekében is nyomást kell gyakorolnia az iráni vezetésre, mert a tapasztalat szerint a rendszer túlélése érdekében Irán kész a kompromisszumokra.