- Nem hiszem, hogy a háború kicsúszna a kezünk közül... Egyáltalán nem vélem úgy, hogy itt az ideje a kivonulásnak Afganisztánból - mondta egy csütörtöki tájékoztatón Robert Gates védelmi miniszter, akinek kulcsszerepe lehet abban, hogyan dönt végül a 21 ezer fős idei csapaterősítést már korábban elrendelt Obama. Ugyanakkor a Pentagon első embere Mike Mullen tengernaggyal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével együtt úgy vélte, "az idő nem nekünk dolgozik", és mintegy egy-másfél év áll rendelkezésre a biztonsági helyzet megfordítására.

A kivonulás eshetősége az elmúlt hetekben került az amerikai közbeszéd főáramába. Az eddigiektől eltérően tekintélyes közszereplők sem riadnak viszsza tőle, hogy ezt latolgassák, sőt a Demokrata Párt egyes meghatározó szereplői is szorgalmazzák. Obama "szükséges háborúnak" nevezte nemrég az afganisztáni műveleteket, ám ezt éppen az vitatta elsőnek, akitől átvette a fogalmat. Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke szerint ugyanis, ha a győzelem elérhetetlennek tűnik, a teljes csapatkivonás is valós alternatíva. Nagy figyelmet keltett írásában Russ Feingold demokrata szenátor a minap ütemterv felállítását szorgalmazta a távozásra, miközben párttársa, Sharrod Brown szenátor úgy vélte, "ez a háború már nem mehet így sokáig". A csütörtöki The Washington Post hasábjain pedig Chuck Hagel volt republikánus szenátor inti óva Obamát attól, hogy Afganisztán az USA Vietnamja legyen - csak azért, mert, mint Lyndon B. Johnson egykori elnök, tudja ugyan, hogy nem nyerhet, de vonakodik a távozástól, mivel nem akar szégyenszemre háborút veszteni.

Mindezek mellett Stanley McChrystal tábornok, a hadszíntér parancsnoka várhatóan további csapaterősítést kér a Fehér Háztól, az idén 68 ezer fősre duzzadó létszámon felül. Ennek mértéke a The New York Times értesülései szerint 10 és 45 ezer fő között lehet.

A koalíciós erők veszteségei 2001 óta

Forrás: Reuters

Minimum negyven, ám akár kilencven halálos áldozata volt annak a légi csapásnak, amelyet tálibok által elrabolt két tartálykocsi ellen hajtott végre a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő pénteken az észak-afganisztáni Kunduz tartományban. Egy név nélkül nyilatkozó afgán rendőrtiszt szerint a kilencven halott közül negyven polgári személy, aki üzemanyagot vételezett a tartálykocsikból. A NATO-parancsnokságának első közlése szerint "nagyszámú lázadó" halt meg Omar Hel falu mellett, utóbb Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Brüszszelben újságíróknak nyilatkozva már nem zárta, hogy polgári áldozatok is lennének. Mint közölte, vizsgálat indult. Az ENSZ afganisztáni missziója szintén bejelentette, hogy bizottságot meneszt a helyszínre a helyzet felmérésére. A svéd fővárosban tegnap az EU külügyminiszterei, köztük Balázs Péter kötetlen találkozót tartottak, s ebből az alkalomból David Miliband brit külügyminiszter miharabbi NATO-vizsgálatot sürgetett a légi csapás ügyében, hangoztatva, hogy a civil áldozatok miatt tovább csökkenhet az afgánoknak a nemzetközi haderőbe vetett bizalma. Franco Frattini olasz külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította, nincs ok arra, hogy fontolóra vegyék a nemzetközi haderő kivonását Afganisztánból. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatosnak nevezte a pénteki támadást és együttérzését fejezte ki a civil áldozatok hozzátartozóinak.