Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök tegnap felkereste Karolosz Papuliasz államfőt, akit felkért, oszlassa fel a parlamentet és írja ki október negyedikére az új választásokat. Karamanlisz előző este tévébeszédben fordult a társadalomhoz. Azzal érvelt, hogy a nemzetközi gazdasági válság körülményei között "új felhatalmazásra" van szüksége, s a kormányzáshoz immár nem elegendő egyfős parlamenti többsége. Karamanlisz egyébként 2011-ig kormányon maradhatott volna, de hatalmát alaposan meggyengítette a gazdaság rozoga állapota, a növekvő munkanélküliség és a terrorizmus. Az utóbbi napokban ugyanis előre bejelentett bomba robbant Athénban a tőzsde épületénél. A szélsőbalos terroristák ismét hallattak magukról. A Reuters összegzése szerint szinte havonként van egy-egy merénylet a rendőrség, politikusok, bankok ellen. Áldozat többnyire nincs, de a terrorcsoportok jelzik, hogy élnek, s a hatalom nem bír velük.

A válságot egyébként a turista is tapasztalja Görögországban. Sok félbehagyott beruházást, bezárt boltot, vendéglőt látni. Az idegenforgalmat sújtja, hogy a küldő országokban sokan otthon maradnak. Jelentős a költségvetés hiánya, az ország adósságállománya GDP 103,4 százaléka, az eurózónában Olaszország után a legnagyobb. A munkanélküliség 8,5 százalékos, s ez - akár a rendőri erőszak - oka volt a tavaly decemberi tüntetéssorozatnak. A Transparency International szerint Görögország az eurózóna legkorruptabb társadalma. A szocialista Paszokot 2004-ben a választók épp a korrupciós ügyek miatt váltották le. A jobboldal azonban gyorsan folytatta elődjei üzelmeit. George Papandreu a balközép vezére azt nyilatkozta, hogy a kormány összeomlott a maga teremtette csőd súlya alatt, s ezért "új kezdetre van szükség". "Ismerjük az igazságos megoldást, amely tiszteli a görög nép életét és reményeit" - mondta első kampánybeszédében a sokat próbált politikus.

A jobboldalt és a baloldalt is politikai dinasztiák uralják Hellászban. Karamanlisznak a nagybátyja sokszoros kormányfő és államelnök volt, Papandreunak a nagyapja és apja is volt miniszterelnök és elnök is. De más ismert kormánytagok is hasonló "politikai kék vérrel" dicsekedhetnek. Sokak szerint a görögök előbb-utóbb szakítanak a klán típusú politizálással, s a nagy pártok elveszítik hűséges híveiket. Kérdés, mikor történik ez meg? Görögországban egyébként stabil szereplői a parlamenti politikának a kommunisták, s az EP-választásokon mandátumhoz jutott a szélsőjobb is.

Az Új Demokrácia és a Paszok között nincs különbség a görög külpolitika fő kérdéseit illetően, sőt a szocialisták nacionalistábbak a konzervatívoknál - például a Macedóniával folytatott névháborúban. Nincs jelentős különbség a menekültpolitikát illetően: a nemzetközi emberjogi szervezetek hevesen bírálják a migránsokkal szemben alkalmazott bánásmódot.