Milos Melcák honatya azzal érvelt, hogy a képviselőtársai alkotmányellenesen jártak el, amikor lerövidítették az alsóház megbízatási idejét, hiszen mindenkit négy évre, vagyis jövő júniusáig választottak meg. Rámutatott arra is, hogy a cseh alaptörvény szerint a képviselőházat idő előtt csupán az államfő oszlathatja fel, méghozzá akkor, ha két alkalommal az általa megbízott, egyszer pedig a házelnök javaslatára kinevezett miniszterelnöknek nem szavaznak bizalmat. Ez a feltétel sem teljesült - érvelt Melcák.

Václav Klaus elnök példátlannak és a közérdek semmibevételének minősítette az alkotmánybíróság döntését. - A felbolydult belpolitikai és gazdasági helyzetben az országnak mielőbb stabil kormányra van szüksége, amely csak az előre hozott választások eredményeként állhat fel - érvelt az államfő, aki tegnap a Hradzsinba kérette a két házelnököt, továbbá a parlamenti pártok vezetőit és szakértőit. Eszmecseréjükön elhatározták: néhány napon belül alkotmánymódosító javaslatot dolgoznak ki, amely megszünteti a joghézagot, és lehetővé teszi azt, hogy az alsóház minősített többséggel lerövidítse saját megbízatási idejét. Ezek után az előre hozott választásokat az eredetileg kitűzött időpontban vagy egy héttel később meg lehetne tartani. A parlamenti pártok tíz éve nem tudtak egyezségre jutni erről az alkotmánymódosításról.

Váratlanul összeült tegnap a cseh alkotmánybíróság is, amely úgy határozott, hogy a jövő héten nem Miroslav Melcák beadványát vizsgálják meg, hanem azt, hogy az alsóház idő előtti feloszlatásáról minősített többséggel hozott határozat összhangban van-e az ország alaptörvényével.

Miroslav Melcákot évek óta a cseh politika fenegyerekének tartják, aki függetlenként segítette minimális többséghez a jobbközép koalíciót Topolánek márciusi bukásáig.