Hortefeux a találkozóra meghívta az "érzékeny negyedekben" dolgozó társadalmi szervezetek képviselőit, a rendőrség vezetőit, illetve a kormány további érintett tagjait: Fadela Amera, a külvárosokért felelős és Martin Hirsch ifjúsági államtitkárt.

A társadalmi szervezetek képviselői egyértelművé tették, hogy a valódi gond a kormány hozzáállásával van: a külvárosok problémája jóval komplexebb annál, mintsem hogy csak a rendőrség létszámának növelésével, azaz erődemonstrációval meg lehetne oldani. A jobboldali kormányok által 2002 óta folytatott politika, amely a külvárosok problémájában csupán "közbiztonsági" kérdést látott, kifulladni látszik. A most nyilvánosságra került adatok szerint egyes külvárosokban egy-két év alatt harmadával nőtt a bűnesetek száma. Tekintve, hogy a közbiztonság növelése volt a kormány és személyesen Nicolas Sarkozy elnök legfontosabb politikai prioritása, az eddig alkalmazott eszközök kudarca egyértelműnek látszik.

A társadalmi szervezetek képviselői szerint a valódi problémát a külvárosi fiataloknak a szociális gondjai okozzák. Ez nem közbiztonsági, de nem is valamiféle "kulturális integrációs" kérdés. Franciaországban az iszlám különállásán alapuló multikulturális társadalom vagy valódi tömegkultúra nem alakult ki, a külvárosokban egy rapénekes összehasonlíthatatlanul fontosabb szereplő, mint egy imám. A francia fiatalok értékei, céljai nagyjából azonossá váltak, de a lehetőségeik fényévnyire vannak egymástól. A "leszakadó" (a versenyben lényegében esélytelenül induló) fiatal éppen a "többséggel" közös kulturális identitás okán viseli nehezen a feléje áradó bizalmatlanságot, félelmet és persze megvetést ("mi is franciák vagyunk" - hangzott el többször külvárosi lázadó fiatalok szájából). A kulturális integráció sikerrel járt, csakhogy manapság ez társadalmi marginalizációval és egyre erősödő állami elnyomással találkozik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a rendőrség viselkedésén való javítás ne csökkenthetné a feszültségeket. Maguk a rendőri szakszervezetek kérték a kormányt, hogy állítsa vissza a baloldal által 1997-ben létrehozott (és a jobboldal által 2003-ban megszüntetett) "közösségi rendőrség" rendszerét, azaz olyan közbiztonsági hálózatot, amelyben a rendőrök jobban kötődnek az adott körzet lakosságához.

Mindenesetre a dialógus kialakulása önmagában is előrelépés. Mint ahogy az is, hogy a belügyminiszter leszögezte: "zéró toleranciát hirdet mind a bűnözés, mind a rendőri túlkapásokkal szemben", s további tárgyalásokat, munkacsoportok alakítását javasolta az érintett társadalmi szervezetek és a rendőrség képviselői között.