Már nem a Times Square-en készül, össze is húzta kissé magát (négy centiméterrel keskenyebb lapszélesség, összevont laptagok, lefaragások), és egyre több marketingfogással igyekszik megfelelni az "új média" felbukkanásával megváltozott piaci körülményekhez. De a The New York Times ettől még ... a The New York Times, azaz fogalom az amerikai és a világsajtóban. 101 Pulitzer-díját senki sem múlta még felül, egymillió nyomtatott példánnyal országos harmadik a USA Today és a The Wall Street Journal mögött. A manhattani felhőkarcolóban, az Egyesült Államok hetedik legmagasabb épületében dolgozó ezrek munkáját országszerte és külföldön 53 tudósítói iroda segíti.

A visszafogott megjelenése és stílusa miatt Szürke Hölgynek nevezett szépkorú (158 éves) feltalálja magát az internetes világban is: havi húszmillió egyedi látogatója páratlan a lapok online kiadásai között. De kiadója, Arthur Sulzberger tavaly kitérő választ adott a kérdésre, hogy megjelennek-e tíz év múlva nyomtatásban: "Ott a helyünk, ahol az emberek kíváncsiak az információinkra."

Ezzel együtt a több mint száz éve az Ochs-Sulzberger család irányította médiavállalat - amely a Timeson, annak globális kiadásán, a The International Herald Tribune-on és Új-Anglia legnagyobb újságján, a nemrég csaknem megszűnt The Boston Globe-on kívül még tizenöt lapot ad ki, és baseballcsapata is van - egymilliárd dolláros adósságot görget maga előtt. Csaknem negyedmilliárd dollár kölcsönt vett fel székházára eladás- és visszalízing-szerződés formájában, hogy enyhítsen készpénzgondjain.

Ugyanennyivel sietett segítségére a dúsgazdag mexikói-libanoni üzletember, Carlos Slim, a Times Co. a családon kívüli legnagyobb részvényese. A legújabb marketingfogás: borklubot indított a cég. A törzsolvasókat pedig a Times Center igyekszik magához kötni - 30 dollárért az író E. L. Doctorowval, Bill Keller felelős szerkesztővel vagy Andre Agassi teniszcsillaggal beszélgethetünk esténként.

A Times - amely 105 éve elsőként közölt helyszíni tudósítást tengeri csatáról, és több, legfelsőbb bírósági ítélethez vezető ügyben védte az amerikai kormánnyal szemben is a szólásszabadságot - nemcsak tájékoztat a világról, de nagyban befolyásolja is. Amikor 1971-ben egy informátor, a három éve ezért alternatív Nobel-díjat is kapott Daniel Ellsberg kiszivárogtatta a lapnak az úgynevezett Pentagon-iratokat, a Times pedig részleteket kezdett közölni belőle, ez nagyban rontotta Richard Nixon elnök megítélését és szavahihetőségét a vietnami háborúval kapcsolatban, s hozzájárult az amerikai kivonuláshoz. A Bush-időszak egyik fő belpolitikai botránya volt a törvénytelen telefonlehallgatások ügye, amelyek leleplezéséért Eric Lichtblau és James Risen, a lap két riportere Pulitzert kapott.

Nemcsak a lap érveivel lehet verekedni. Vasárnapi mellékleteivel együtt olyan súlyos, hogy magával az újsággal is - ténylegesen.