Halványodó fekete, ragyogó vörös Németországban
A "választási szupervasárnapon" a legnagyobb figyelem a nyugati Saar-vidékre és a keleti Türingiára összpontosult. Mindkét tartományt eddig a CDU egyedül irányította, a konzervatívok tíz százalékot jóval meghaladó voksveszteségei után a kérdés viszont az, lesz-e Németországban - egyelőre tartományi szinten - piros-vörös-zöld baloldali blokk, vagyis a szociáldemokraták és a zöldek koalícióra lépnek-e a Baloldallal.
A tartományi választásokon ugyan elsősorban helyi ügyek alapján döntenek a szavazók, megfigyelők szerint a hármas erőpróba mégis egyfajta választóhangulatot tükröz Európa vezető gazdasági hatalmában. A német pártpolitika láthatóan színesedik, a CDU és az SPD gyengülését kihasználva a liberálisok és a zöldek erősödnek, sok úgynevezett "váltószavazót" tudnak középen megszólítani.
Vezető CDU-s politikusok a Saar-vidéki és türingiai "buktákat" azzal próbálták elütni, hogy továbbra is a Merkel kancellár vezette konzervatívok számítanak harminc százalék feletti néppártnak, a rivális SPD ettől messze elmarad. A szociáldemokraták, élükön Frank-Walter Steinmeier kancellárjelölttel viszont azt hangoztatták: a trendek megfordulni látszanak, a kereszténypártok és a liberálisok túl korán isznak a medve bőrére, vagyis az országos választási győzelemre.
A Saar-vidéken az eddigi kormányfő, Peter Müller vezette CDU az első hivatalos becslések szerint alig 34 százalékot ért el, közel 13,5 százalékot veszítve 2004-hez képest. Az SPD 25 százalék körüli eredményével csak öt százalékot bukott. A nagy nyertes a Baloldal, amely 21,4 százalékkal mintegy 19 százalékot javított - e hatalmas előretörésben döntő szerepet játszott, hogy a Baloldal listavezetőjeként Oskar Lafontaine, a tartomány korábbi szociáldemokrata kormányfője szállt ringbe.
Türingiában a Dieter Althaus kormányfő által irányított CDU a becslések szerint 31,7 százalékon végzett, a veszteség itt 2004-hez képest meghaladja a négy százalékot. Althaus a kancellár egyik bizalmasának számít, a múlt év végén halálos síbalesetet okozó politikus újbóli indulása azonban a kampány kezdetétől nagyon kockázatosnak tűnt.
Az SPD 18,5 százalékával négy százalékot javított, de a második legerősebb politikai erő a 27,5 százalékot "besöprő" Baloldal lett. A szociáldemokraták és a zöldek elvben hajlanak a Baloldallal kötendő koalícióra, viszont nem hajlandóak a demokratikus szocializmust hirdető párt listavezetőjét, Bodo Ramelow-t kormányfővé választani. Így a berlini falomlás huszadik jubileumi évében izgalmas kérdésnek számít, hogy az egykori NDK területén a nyugati származású Ramelow lesz-e az első "vörös" tartományi kormányfő.