Különös résztvevői lesznek az október 2-i népszavazást megelőző kampánynak Írországban. Európa legnagyobb fapados légi fuvarozója, a Ryanair félmillió eurót (140 millió forintot) fordít a lisszaboni szerződés támogatására. Hasonló összeget szán a választópolgárok meggyőzésére a számítógépes csipeket gyártó Intel írországi részlege. S hogy mi közük e nagyvállalatoknak az új EU-alapszerződéshez? Valójában semmi, az ír gazdaságért viszont annál inkább aggódnak.

Talán éppen a gazdasági válság téríti jobb belátásra a "zöld sziget" lakóit. Miután a tavalyi referendumon elutasították a lisszaboni szerződést (és ezzel hatalmas káoszt okoztak az EU-ban), öt hét múlva ismét az urnákhoz járulnak. Kérdés, hogy hisznek-e a politikai és a gazdasági vezetőknek, akik szerint a válságot Írország csak az uniós tagságnak köszönhetően tudta átvészelni - ellentétben az összeomlás szélére sodródott Izlanddal. Magyarán: az EU-nak nem illik még egyszer nemet mondani.

Intő jel, hogy a legnagyobb ír fogadóiroda, a Paddy Power szerint nőttek az újabb népszavazási kudarc esélyei: a "nem" győzelmének valószínűsége immár nem 5:1, hanem 5:2. Bár egy júniusi felmérés azt jósolta, hogy a szavazók 54 százaléka igent mond majd a lisszaboni szerződésre, az elmúlt hetekben egyre többen fogadtak a "nem" diadalára.

- Ha kevesebb, mint tíz év alatt harmadszor is visszautasítunk egy EU-szerződést, tudatában kell lennünk, hogy ez elbizonytalanítja a befektetőket - kongatta meg a vészharangot Jim O'Hara, az Intel írországi főnöke. Merthogy az írek már 2001-ben is ráhozták a frászt az unióra, leszavazva a nizzai szerződést (amelyre egy évvel később, újabb referendumon végül rábólintottak). S most megint kevesebb, mint egymillió választó tartja sakkban az 500 milliós Európai Uniót.

Ráerőltetik Írországra az abortuszt, elveszik az EU-biztosát, beleszólnak az adózásba: efféle hangzatos és konkrét témákkal riogattak - sikeresen - az euroszkeptikus erők a tavalyi népszavazáson. A dublini kormány azt állítja, hogy tanult a dologból, és az idén élénkebb kampányt ígér, ám ebből egyelőre nem sok látszik. Az új EU-alapszerződés mellett eddig civil szervezetek és üzleti csoportosulások álltak ki, kevéssé izgalmas üzenetekkel. Kivéve Michael O'Leary Ryanair-vezért, aki világosan fejezte ki magát: "Az EU nélkül az ír gazdaságot inkompetens politikusaink, alkalmatlan köztisztviselőink és az állami szektor mohó szakszervezeti főnökei irányítanák."