A megállíthatatlannak tűnő Nicolas Sarkozyvel szemben a francia baloldal továbbra sem találja a hatékony ellenszert. A Szocialista Párt folyamatos gyengülése azonban a baloldali térfélen is átrendezte az erőviszonyokat. A párt harminc év, azaz a Mitterrand-korszak óta először látszik elveszíteni természetes váltópárti szerepét.

A nyár végi baloldali politikai mozgolódások oka, hogy az eddig a nagy baloldali párt (a szocialisták) körül forgó francia baloldal alapvetően négypólusúvá vált. Mind a négy központ nagyjából ugyanakkora erővel rendelkezik - noha a múltból fakadóan a szocialisták az önkormányzati porondon erősebbek, mint a három másik párt együttvéve.

A szocialisták mellett a francia baloldalt a Francois Bayrou fémjelezte centrum és pártja, a Mouvement Démocratique (Demokratikus Mozgalom), a Daniel Cohn-Bendit által szimbolizált zöldek és a szélsőbaloldal három pártja - a szocialisták baloldalából német mintára megalakul Parti de gauche (Balpárt), a Kommunista Párt és az extrockista Nouveau Parti Anticapitaliste (NPA, Új Antikapitalista Párt) - alkotja. Köztük az egyetlen közös nevező a Sarkozy-ellenesség és persze a jobboldal legyőzésének vágya.

A szövetségi politikát illetően a baloldali sajtó és értelmiség egyértelműen az "olasz utat" ajánlja, azaz széles szövetséget és hosszú távon talán egy közös pártot (az olasz Demokrata Párt mintájára), amelynek az első lépcsője a 2010-es regionális választások, majd a 2012-es elnökjelölt közös megválasztása lehetne. Ez utóbbinak az eszköze lenne az úgynevezett előválasztás ("primaire"), a mostani francia közélet egyik legtöbbet emlegetett kifejezése. Ezen minden baloldali szimpatizáns szavazhatna, bár ennek pontos részletei még nem tisztázottak.

A baloldal "jobboldala", azaz a centrum, a zöldek, és a szocialisták jó része hajlana egy ilyen megállapodásra - a szocialisták baloldala azonban félti a pártot a centrummal és a Cohn-Bendit hatása alatt egyértelműen liberális irányba forduló zöldekkel való öszszeolvadástól. A szélsőbaloldal hasonlóan vélekedik: az NPA még a szocialistákkal való szövetséget is elutasítja, és egy "antikapitalista" frontot igényelne a másik két szélsőbaloldali párttal. Míg a Parti de gauche és a kommunisták a centrummal való szövetséget ellenzik, elsősorban a saját önkormányzati pozícióik védelmében azonban nem szakítanának a szocialistákkal.

Mindenesetre a ma megnyíló hagyományos La Rochelle-i szocialista nyári egyetem, amelyet a párt vezetői politikai irányvonaluk megismertetésére is használnak, forrónak ígérkezik mind a párt szövetségi politikáját, mind a politikai mondanivalóját illetően.