Ha enyhébb formában, de a déli földrész vezető hatalma, Brazília és a találkozó házigazdája, Argentína is kifogást emelt, garanciákat követelve, hogy a támaszpontokat használó amerikai erők, így az AWACS felderítőgépek kizárólag Kolumbiára korlátozzák tevékenységüket. Az Obama-kormány azzal próbálta nyugtatgatni Lula da Silva brazil elnököt, hogy "nem lesznek amerikai támaszpontok Kolumbiában", az amerikai erők csak kolumbiai bázisokat fognak használni.

A közelmúltban az UNASUR quitói tanácskozásán már napirendjére tűzte a támaszpont-megállapodást, ám a feszült ecuadori-kolumbiai viszony miatt Alvaro Uribe elnök nem vett részt a találkozón. Uribe ezúttal viszont bejelentette, hogy ma ott lesz az argentin üdülőhelyen, Barilochéban, megvédeni Kolumbia szuverenitását Chávez "intervencionista" törekvéseivel szemben. Bogotá szerdán panaszt is emelt az Amerikai Államok Szervezetében, hogy a venezuelai elnök beavatkozik a szomszéd ország belügyeibe.

A sajtóértesülések szerint a vitatott támaszpontegyezmény gyakorlatilag kész. Eddig a 2000-ben kötött megállapodás alapján az Egyesült Államok egy kolumbiai bázist használhatott, maximum 800 katonájával és 600 civil alkalmazottal. (A kábítószer elleni harc, az úgynevezett Plan Colombia keretében az Uribe-kormány már hatmilliárd dollár támogatást kapott Washingtontól.) Az új megállapodás hét (három légi, két haditengerészeti és két katonai) támaszpont használatát engedélyezi, de nem növeli a létszámkeretet.

Mint a csütörtöki Washington Post írta, a legjobb időpontban jött a kolumbiai ajánlat, hiszen a baloldali Rafael Correa ecuadori elnök nem volt hajlandó meghosszabbítani az egyezményt a mantai bázisról, ahonnan az amerikai felderítőgépek ellenőrizhették a csendes-óceáni partokat Kolumbiától Mexikóig, különös tekintettel a kábítószert szállító speciális "fél-tengeralattjárókra" és gyorsnaszádokra. A szakértők szerint az Apiay légibázis használatának joga pedig lehetővé teszi, hogy az amerikai felderítés korszerű eszközei szinte "letapogathassák" a FARC gerillaszervezet fő tevékenységi körzetét. A Germán Olano nevű légi támaszpontot a tervek szerint 34 millió dolláros költséggel felújítják, hogy alkalmas legyen nagyobb, így az AWACS-gépek fogadására is.

Hugo Chávez nem áll egyedül azzal a véleményével, hogy a Kolumbia által felkínált hét támaszpont nem pusztán a kábítószer és a FARC gerillái elleni harcot szolgálja majd, hanem módot nyújt az Egyesült Államoknak a déli régió katonai-felderítési ellenőrzésére is. A Washington fő szövetségesének számító Uribe olyan időpontban kínál alkalmat az amerikai katonai gépezet növekvő jelenlétére, amikor Dél-Amerika államai élén, kevés kivétellel, baloldali kormányok állnak. Chávez és a kemény blokk többi tagja - Kuba, Bolívia, Ecuador, Nicaragua - úgy véli, hogy a június végi hondurasi puccsal megkezdődött a Washington támogatását élvező jobboldali elitek visszatérésének kísérlete. Szerintük a kolumbiai támaszpontegyezmény ennek katonai hátterét hivatott biztosítani.