Annyi kiderült, a miniszterelnök mindenképpen olyan megállapodást szeretne, mely alapján részben folytatni tudják a ciszjordániai zsidó telepek építését, miközben ezzel egy időben tárgyalnak a palesztinokkal. A palesztinok korábban kijelentették: csak akkor ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ha az izraeliek felhagynak a telepek bővítésével. Izrael szerint viszont a telepek nem akadályozzák a béketárgyalások megkezdését. Netanjahu nem hajlandó egyezkedni Jeruzsálemről sem: a szent városra az izraeli szuverenitás részeként tekint. Ugyanakkor Mahmud Abbasz palesztin elnök tegnap jelezte: szívesen találkozna Netanjahuval a szeptemberi New York-i ENSZ-közgyűlésen.

Csak találgatások láttak napvilágot arról, valójában milyen, a béketárgyalást lehetővé tevő megállapodásról volt szó Netanjahu és Mitchell között. A Guardian brit napilap szerint már szeptemberben megindulhatnak az izraeli-palesztin béketárgyalások, melyek Barack Obama amerikai elnök reményei szerint két éven belül eredményt hozhatnak. A lap szerint az egyezség értelmében Izrael 9-12 hónapos moratóriumot hirdet a telepek építésére (de a jeruzsálemi építkezések tovább folynának), miközben az Egyesült Államok és szövetségesei nagyobb nyomást helyeznek Iránra, és az arab államok bizalomépítő gesztusokat tesznek Izrael felé.

Szeptember elején találkoznak a "hatok" (az öt állandó ENSZ BT-tag és Németország), hogy minden eddiginél komolyabb, Irán olaj-, és gáziparára is kiterjedő gazdasági szankciókat helyezzenek kilátásba a perzsa ország ellen, mely a nyugati hatalmak szerint atomfegyver építésén dolgozik. (Netanjahu Londonból Berlinbe utazott, ahol feltehetően Angela Merkel kancellárt ezeknek a szankcióknak a szükségességéről fogja győzködni. Németország Irán második legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína mögött.)

Az arab államoktól az izraeliek azt várják többek közt: engedjék átrepülni az El Al izraeli légitársaság gépeit, engedjék be az izraeli pecséttel utazó turistákat, és kölcsönösen nyissanak kereskedelmi kirendeltségeket egymás országaiban. Bahrain, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó állítólag beleegyeztek ebbe, de Szaúd-Arábia egyelőre elutasította az ötletet. Ugyanakkor állítólag Washingtonnak az is elég, ha Rijád nem akadályozza meg, hogy a többi arab állam csatlakozzon egy ilyen kezdeményezéshez. Az iráni fenyegetettség miatt korábban egyébként már volt titkos kapcsolatfelvétel több arab állam, köztük a szaúdiak és Izrael között. A remények szerint, ha több arab állam áll egy izraeli-palesztin békemegállapodás mögött, a Hamasz radikális palesztin szervezet elszigetelődik.

Állítólag olyan közel áll az érdemi, legkritikusabb kérdésekről (határok, víz, menekültek visszatérésének kérdése, Jeruzsálem) szóló izraeli-palesztin béketárgyalás megkezdése, hogy Franciaország és Oroszország is bejelentkezett: szeretnék megrendezni a békekonferenciát. A Guardian szerint Obama várhatóan az ENSZ-közgyűlésen, vagy a G20-ak szeptember végi, pittsburghi csúcstalálkozóján tesz komolyabb bejelentést az ügyben.

Ha mindez igaz, Netanjahu mindenképpen politikai kockázatot vállal. Egyrészt nehéz lesz egybe tartania a telepeseket támogató pártokból (is) álló koalícióját. (Bár talán az elégedetlenkedő pártokat "lecserélhetné" a békepárti, jelenleg ellenzéki Kadimára). Egy tegnap megjelent felmérés azonban azt mutatja: az izraeliek kétharmada is ellenezné a telepek építésének befagyasztását, még ha az arab államok gesztusokat is tesznek - írta az AP hírügynökség. Csupán a megkérdezettek 39 százaléka támogatná a telepépítés-moratóriumot.

Ismét felháborodást váltott ki Izraelben egy javaslatával Avigdor Liberman külügyminiszter. A tárcavezető hét elején ismertetett elképzelése szerint csak azok vehetnének részt a külügyminisztérium diplomataképzési programjában, akik teljesítették a kötelező katonai szolgálatot, vagy az azzal egyenértékű polgári szolgálatot. Így távol tartaná a diplomáciai pályától az ultraortodox vallásos zsidókat és az izraeli arabokat, e két csoporthoz tartozókat ugyanis nem sorozzák be. Az érvényben lévő szabályok szerint Izraelben minden állampolgár egyformán szabadon vállalhat közhivatalt. Jichak Hercog, a szociális ügyek minisztere, akit a baloldali Munkapárt delegált a kormányba, fölszólította Benjamin Netanjahu kormányfőt, részesítse megrovásban a külügyminisztert, mert az "aláássa a kormány imázsát és sikeres működését". Liberman elképzelése egyébként ellentétes is a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó törvénnyel, és sérti a munkahely szabad megválasztásához fűződő jogot. (MTI)