Am egyelőre nemhogy az EU, de még a Független Államok Közösségének tagjai sem álltak ki az orosz álláspont mellett. Az orosz parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője szerint erre az Egyesült Államok, a NATO és az EU befolyása miatt nem vállalkoznak a posztszovjet államok. Hasonló szellemben nyilatkozott kedden Vlagyimir Putyin, aki szerint sok állam "egy nagyhatalom vazallusaként" viselkedik, az elismerés megtagadásával, pedig a két ország helyzete párhuzamba állítható az Egyesült Államok mellett 60 ország által elismert Koszovóéval.

Eduard Kokojti déloszét elnök, Putyinnal való találkozása után annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben több afrikai, latin-amerikai állam mégis elismerik az országot. (Eddig csupán Nicaragua jelezte ezt a szándékát, ám Daniel Ortega elnök tavalyi bejelentése óta a dél-amerikai ország parlamentje még nem döntött.) A kváziállam számára az elismerés kézzelfogható eredménye, hogy az évforduló napján megnyílt az Oroszországot Dél-Oszétiával közvetlenül összekötő - Grúziát elkerülő - gázvezeték.

Oroszország nemzetközi felhatalmazással bő másfél évtizede tartott békefenntartókat a térségben. Miután tavaly Tbiliszi fegyverrel kívánta visszaszerezni a befolyást a szakadár területek felett, Moszkva az katonai erővel megakadályozta az akciót, majd elismerte a két országot. A becslések szerint 120 ezer fős Abházia és a 70 ezer fős Dél-Oszétia korábban is orosz befolyás alatt állt, az elismeréssel Moszkva kötelezettséget is vállalt támogatásukra. Cserébe csupán annyit ért el, hogy az eddig nemzetközileg jóváhagyott másfél ezer katona helyett négy-négyezer katonát állomásoztat a térségben - a külvilág ellenzése mellett. Ráadásul veszélybe sodorja a határ orosz oldalán fekvő Szocsiban 2014-ben esedékes téli olimpiát is.

A NATO és az EU az évforduló kapcsán jelezte, hogy továbbra is jogellenes, hibás döntésnek tekinti az orosz elismerést.