A brit és nemzetközi sajtó szempontjából a legjobbkor toppant be a Downing Street 10.-be a négynapos európai körutazáson tartózkodó Benjamin Netanjahu. Így Gordon Brownnak vissza kellett térnie szabadságáról Londonba, és nyilatkoznia kellett a lockerbie-i merénylő múlt heti kiszabadulásáról. A brit kormányfő, aki a közelmúltban olyan banálisabb helyzetekben is megszólalt, mint a realitys tévésztár Jade Goody halála, vagy a minap Anglia diadala az Ausztrália elleni ikonikus "Ashes" (Hamvak) krikett-tesztmérkőzéseken, feltűnően hallgatott eddig Abdel Basset Ali al-Megrahi ellentmondásos hazatéréséről. Öt nap után végre kijelentette, hogy "haragos és egyben undorodik" a súlyos, 270 ember halálával járó terrorista atrocitás elkövetőjének díszmenettel felérő líbiai fogadtatása miatt. Korábban Tripoli mind Londonnak, mind Edinburghnak megígérte, hogy Al-Megrahi köszöntése visszafogott lesz. Ehelyett most attól kell tartani, hogy a szeptember 1-jén a líbiai forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen is felvonultatják a "hőst".

Brown hangoztatta, hogy a brit kormány nem játszott szerepet Al-Megrahi elengedésében. Korábban Kadhafi líbiai vezetőnek is megmondta, hogy a döntést a skót autonóm irányításnak kell meghoznia. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a halálos beteg fogoly méltányossági alapon való kiszabadulása nem befolyásolja hátrányosan az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok viszonyát, illetve a terrorizmus ellen folytatott nemzetközi harcot, melyben immár Líbia is részt vesz.

Netanjahu és Brown

Ami a kormányfői megszólalás apropóját illeti, Benjamin Netanjahu Brown után George Mitchell-lel, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjával, majd Angela Merkel német kancellárral folytat eszmecserét. A megbeszélések legfontosabb témái közé tartozik a megszállt területeken folytatódó telepítési politika, amit a magát a közös sajtótájékoztatón Izrael "hűséges barátjának" beállító Gordon Brown a kibontakozás akadályának tekint. A házigazda elmondta, hogy a találkozás után optimistábban ítéli meg a közel-keleti békekilátásokat, míg a vendég a béke érdekében egy demilitarizált palesztin államot tart szükségesnek. A két fél egyaránt aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris felfegyverkezés miatt.

Valódi palesztin állam 2011-re?

A palesztin hatóság 2011-re de facto államot kíván létrehozni, akár lesz sikeres béketárgyalás, akár nem - mondta Szalám Fajjád palesztin kormányfő egy tegnap közölt interjúban a Times napilapnak.

- Kezdeményezők akarunk lenni, intézmények építésével kikényszeríteni a megszállás végét - mondta a miniszterelnök. Fajjád elképzelése szerint de facto államnak lennének saját biztonsági erői, működnének a közszolgáltatások. A kormányfő azt reméli, ha mindez megvalósul, Izrael nem halogathatja tovább a saját kötelezettségeinek teljesítését.