James Entwistle, az amerikai követség helyettes misszióvezetője "kiábrándítónak" nevezte a bíróság döntését. Az ítélet megfellebbezésének részletezésére az ügyvédeknek harminc nap áll rendelkezésére. Butot pedig minimum három hónaptól akár két évig is vizsgálati fogságban tarthatják.

A thaiföldi igazságszolgáltatás ugyancsak kínos helyzetbe került. - A helyi hatóság aligha lépett volna, ha tudják, "mibe is nyúlnak" - nyilatkozta a Bangkok Postnak névtelenül egy thai rendőrtiszt, aki részt vett 2008 márciusában But elfogásában. Másfél éve thai rendőrök amerikai drogellenes ügynökökkel közösen vették őrizetbe a bangkoki Sofitel szállodában a Moszkvából érkezett Butot és egy brit útlevéllel rendelkező társát. A CIA ügynökei (akik magukat a FARC gerillaszervezet képviselőinek adták ki) azzal csalták a thai fővárosba Butot, hogy véglegesítsenek egy fegyvereladási ügyletet. Az amerikai vád szerint az orosz fegyvercsempész ráállt a többmilliós megrendelés, köztük hétszáz föld-levegő rakéta leszállítására, bízva abban, hogy a gerilláknak a kábítószer eladásából van pénzük.

A háttérben mind Washington, mind Moszkva tett lépéseket a bangkoki vezetésnél. Még 2008 augusztusában George W. Bush elnök thaiföldi látogatásakor utalt az eset "fontosságára". Az idén februárban az amerikai törvényhozás 22 képviselője levélben kérte Hillary Clintont a per követésére, de arról nem volt hír, hogy a júliusi ASEAN-csúcs alkalmával a külügyminiszter felvetette-e a helyi vezetésnek a But-ügyet. Orosz kollégája, Szergej Lavrov elégedettségének adott hangot, hogy ígéretet kapott az eset "objektív és politikamentes kezelésére".

A 42 éves Viktor But 1991-ben diplomázott a moszkvai katonai főiskolán, majd három év múlva az orosz légierő őrnagyaként leszerelt, és a feltételezések szerint KGB-ügynökként külföldön (Belgiumban, Floridában, Közel-Keleten) bejegyzett légitársaságot működtetett. Így lett fegyverkereskedőként egyike az amerikai igazságszolgáltatás által legkeresettebb külföldi bűnözőknek. Belgiumban bejegyzett cége idővel ötven-hatvan repülőgéppel is rendelkezett. Szállított ugyan belga katonákat ENSZ-misszióra, ám bűnlajstroma szerint fő tevékenysége az illegális fegyverkereskedelem volt, ráadásul az ENSZ által tiltott háborús övezetekbe is: a tálibok ostromolta Afganisztántól kezdve a ruandai hutukon át Libériába, Sierra Leonéba a lázadóknak, Líbiába, Szudánba vagy Ugandába is vitt fegyvereket. A belga hatóságok 2002 februárjában adtak ki nemzetközi körözést But ellen, igaz, csak pénzmosás vádjával.

A tavaly márciusi letartóztatásakor vele volt a szállodában a brit útlevéllel utazó Andrew Smulian. A The New York Times azt írta, hogy Smulian tartotta a kapcsolatot a magukat FARC-gerilláknak kiadó CIA-ügynökökkel. Elfogásuk után nem sokkal Smulian megjelent Manhattanban a bíróság előtt, ami sajtókörökben megerősítette azt a gyanút, hogy a CIA beépített embere volt, vagy az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség alkut kötött vele, hogy tanúskodjon But ellen. A mostani ítéletet megelőzően But egy interjúban azt állította, hogy Smulian - akit húsz éve ismert - szervezte a bangkoki találkozót. Neki előzetesen csak annyit mondott, hogy két repülőgépnyi fegyverszállítmányról lenne szó. But verziója szerint a szállodában "két őrült alak jelent meg", akik provokálni kezdték. Amikor jelét adta, hogy nem látja értelmét a tárgyalásnak, letartóztatták. But azt állítja, hogy amióta az Egyesült Arab Emírségekben 2000-ben az ország elhagyására szólították fel, nem foglalkozik már az üzlettel.