Írország már a maastrichti szerződés előtt kikötötte, hogy az unió nem kényszerítheti az abortusztilalom feloldására. A jelenlegi feltételek között azonban nemcsak ez szerepel: Dublin az őssejtkutatások és a melegházasságok tilalmába sem enged beleszólást, és a katolikus egyháznak az oktatásra gyakorolt befolyását is védi. Az unióban senki sem kérdőjelezte meg e kérések jogosságát, és ezeken a területeken amúgy sem írhatják felül az egyes tagországok törvényeit.

Az ír sajtó arra figyelmeztet, hogy a kért garanciák azt mutatják: a katolikus egyház még mindig hatalmas befolyással bír a társadalomban. Az Irish Times című napilap szerint az ír általános iskolások 92 százaléka katolikus iskolába jár. Sok szülőnek nincs is lehetősége világi iskolába íratni a gyerekét, mert nincs ilyen a környéken. Az egyház felügyel számos középiskolát és a tanárképző főiskolák egy részét is, s nagy befolyása van az egészségügyben is. Az abortusztilalom miatt például csak Nagy-Britanniába évente ötezer nő utazik terhességmegszakítás céljából.

Az ír polgárok csupán 1995 óta válhatnak el. A homoszexuálisoknak is a házastársakhoz hasonló jogokat biztosító, bejegyzett élettársi kapcsolatot lehetővé tevő törvényjavaslat elfogadását pedig mind messzebbre tolja a kormány.

Ám a katolikus egyház befolyása csorbát szenvedett nemrég. Az ír társadalmat felháborította, hogy tíz éven át húzódó nyomozás eredményeként kiderült: 1914 és 2000 között mindennapos volt a fizikai, szellemi, szexuális kizsákmányolás és erőszak az egyház által fenntartott 216 gyermekintézményben. A túlkapások észrevétlenül folytak, elkövetőik mindvégig magas pozíciókban maradhattak.

A Europea Voice című hetilap kommentárja szerint az EU-tól kért "biztosítékok" azt jelzik: az ír kormány ismét meghajol a konzervatív katolikus lobbi akarata előtt, és így próbálja megszerezni támogatását az októberi népszavazás előtt.

Dublin élénkebb kampányt ígér

Október 2-án rendezik Írországban a második népszavazást a lisszaboni EU-szerződéséről. Brian Cowen miniszterelnök azt mondta: reméli, hogy a szavazók többsége ezúttal igent mond a dokumentumra, miután az EU-tagállamok vezetői számos engedményt tettek a szigetország aggályainak eloszlatása érdekében.

A tagországok közötti integrációt erősítő szerződést a korábban elbukott EU-alkotmány helyett dolgozták ki, de az írek miatt megrekedt az életbeléptetése. Az első népszavazáson, tavaly nyáron a szigetország lakói elvetették az uniót megreformáló dokumentumot, így az mindmáig nem lépett hatályba. Írország volt az egyetlen, ahol referendumot kellett tartani a kérdésben.

A tavalyi népszavazás után az "igen" tábora azzal vádolta a dublini kormányt, hogy nem oszlatta el a szavazóknak a szerződéssel kapcsolatos aggodalmait, és hogy nem érvelt hatásosan a "nem" híveivel szemben. A kormány azt ígéri, hogy az idei voksolás előtt jobb, élénkebb kampányt folytat, és részletesen ismerteti a szerződés szövegét. Közvélemény-kutatási eredmények szerint az igen-tábor jelenleg többségben van, mert az írek úgy gondolják, hogy az EU segít az országnak kilábalni a gazdasági válságból. (MTI)