A kampány során Karzai célja az volt, hogy elkerülje a második fordulót: ehhez a szavazatok több mint 50 százaléka kell. A választás előtti utolsó közvélemény-kutatások Karzai előnyét jelezték, azzal, hogy esetleg második fordulóra lesz szükség Abdullahhal, a volt külügyminiszterrel szemben, aki erős támogatást élvez az északi országrészben. A tálibok fenyegetései miatt Karzai bázisán, Dél-Afganisztánban sajtóértesülések szerint alacsony volt a részvétel. A választási bizottság szerint a 17 millió regisztrált szavazó fele járult az urnákhoz, jóval kevesebben, mint 2004-ben, amikor a szavazók 70 százaléka voksolt.

Bár választási tisztségviselők korábban azt mondták, hogy az előzetes eredményeket már szombaton ismertetni fogják, Daúd Ali Nadzsafi, a választási bizottság vezetője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az eredményeket nem teszik közzé keddig.

Nem kizárt, hogy az eredmény kihirdetése után zavargások törnek ki, hiszen sokan attól tartanak, a jelenlegi elnök elcsalja a választást, ugyanakkor Abdullah többször jelezte: nem áll ilyen megmozdulás élére. Richard Holbrooke, az amerikai elnök afganisztáni-pakisztáni különmegbízottja még csütörtökön közölte: biztos benne, hogy a választások eredményét vitatni fogják a jelöltek.

Eközben tálib lázadók péntekre virradóra megtámadtak egy szavazólapokat szállító járművet az északi Balkh tartományban, megölték a független választási bizottság egyik illetékesét, és felgyújtották a szavazólapokat tartalmazó dobozokat - közölte az afgán hadsereg egyik tábornoka pénteken.

Az iráni elnökválasztás után kitört tüntetések vélelmezett vezetőinek letartóztatását követelte egy befolyásos iráni vezető a pénteki ima alkalmából mondott beszédében. Ahmad Dzsannati ajatollah, az alkotmány betartásán őrködő testület, az Őrök Tanácsának vezetője neveket nem említett, de a hozzá hasonló keményvonalas politikusok Mehdi Karubi és Mir Hoszein Muszavi vesztes elnökjelölteket nevezik meg uszítóként. Az erőszakkal szétvert zavargásokban hivatalosan 26, az ellenzék szerint 69 ember vesztette életét. Megalakulása óta ez a legnagyobb belpolitikai válság, amely az iszlám köztársaságot megrázta. (MTI)