Érthetetlennek tartja, miért von Pozsony párhuzamot az 1968-as bevonulás és a Sólyom-látogatás között. "A magyarok Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállásáért már 1989-ben bocsánatot kértek. Augusztus 21-ét már Csehországban sem tartják olyan napnak, amelyen külföldieknek nem illő látogatóba jönni. Különösen nem érvényes ez Magyarországra vagy Lengyelországra" - mutat rá.

Megdöbbentőnek tartja azt a tényt, hogy a szlovákokat a látogatás oka - Szent István szobrának felavatása - is zavarja. "Amikor Pozsonyban még a kormányban nem ültek a Ján Slota-féle ultranacionalisták, szó volt közös szlovák-magyar történelmi tankönyvről is" - jegyzi meg a szerző. Emlékeztet: Pavol Hrusovsky parlamenti elnök az önálló Szlovákia megalakulásának 10. évfordulóján mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a régi Magyarország történelme a szlovákok történelme is.

"Ez okos volt, már csak azért is, mert a régi magyar (és a csehszlovák) történelem nélkül a szlovák történelem ugyancsak nagyon vékonyka füzetecske lenne" - jegyzi meg Palata. Hozzáteszi: Szent István nagy király volt, egyike a régió legnagyobb uralkodóinak. A cseh történelemben IV. Károly német-római császár és cseh király volt hasonló személyiség. Ha valaki az egykoron szudétanémetek által lakott Chebben szobrot akarna emelni IV. Károlynak, akkor az Csehországban senkit sem zavarna. Még akkor sem, ha a szoborállítás költségeit közadakozásból a szudétanémetek állnák - zárta jegyzetét a lap. (MTI)