Nem okozott meglepetést a skót igazságügyi miniszter, aki tegnap délután bejelentette: méltányossági alapon hozzájárult Abdelbaszet Ali al-Megrahi szabadon bocsátásához. Alig két órával később a fehér tréningruhát viselő, arcát a kamerák elől elrejtő, elgyötörtnek látszó beteg fel is szállt a Tripoliból küldött gépre, majd nyolcévi börtönnel a háta mögött búcsút mondott Skóciának.

Kenny MacAskill igazságügyi miniszter többször is hangsúlyozta, megérti a hozzátartozók ellenérzéseit, hiszen a líbiai titkos ügynök eddig semmilyen együttérzést nem tanúsított a skóciai Lockerbie falu felett 1988 karácsonya előtt négy nappal felrobbantott, Londonból New Yorkba tartó Pan Am 103-as járat 259 utasával és a földön elhunyt 11 áldozattal, illetve családjukkal. Mielőtt a miniszter meghozta volna döntését, melyért egyedül vállalja a felelősséget, a magát következetesen ártatlannak valló al-Megrahi visszavonta a skót bíróság előtt a 2001-ben kimondott, és legalább 27 évi elzárást maga után vonó ítélet elleni fellebbezési kérelmét. Az igazságügyi miniszter nem nyúlt a Líbiával kötött fogolyátadási egyezmény lehetőségéhez. Biztonsági okokra hivatkozva kizárta azt a változatot is, hogy a megbánást soha nem tanúsító terrorista Skóciában élje le még hátralévő idejét. MacAskill több alkalommal konzultált orvosokkal, és nemrégiben személyesen találkozott al-Megrahival. Meggyőződött arról, hogy a fogoly nem reagál a börtönben alkalmazott rákkezelési módszerekre, és várhatóan a következő három hónapban elveszíti a harcot a gyilkos kórral szemben. A politikus kiemelte, hogy a skót igazságszolgáltatás ragaszkodik a vétkesek megbüntetéséhez, de a törvény ragaszkodik a könyörülethez is.

Kiszabadulása után, ügyvédje által felolvasott nyilatkozatában Al-Megrahi "gyalázatosnak" nevezte elítélését. A "szörnyű kálváriát" átélt líbiai beteg ugyanakkor részvétéről biztosította az áldozatok családtagjait, hozzátéve, "vigasztalhatatlannak" érezte magát a történtek miatt.

Az elmúlt napokban több befolyásos amerikai szenátor, köztük Edward Kennedy és John Kerry is felemelte szavát a 189 amerikai haláláért felelős merénylő kiszabadulása ellen. Hillary Clinton külügyminiszter már előre "súlyosan helytelennek" minősítette a skót döntést, tegnap Barack Obama elnök egy "hibának" nevezte a skót miniszter döntését. Az ügy sokat árthat az Edinburgh és Washington közötti, de a brit-amerikai kapcsolatoknak is. MacAskill bejelentését a washingtoni Fehér Ház "rendkívül sajnálatosnak" nevezte, közölték: nem volt helye könyörületnek. A brit médiában megszólalt amerikai családtagok "sértésnek és visszataszítónak" nevezték al-Megrahi szabadulását. Nagy-Britanniában, ahol szomorú hagyománya van a téves verdikteknek, csekélyebb felháborodás kísérte a szigetországban elkövetett legsúlyosabb terrorista merénylet egyetlen elítéltjével szemben gyakorolt kegyelmet.

A bírálók szerint a gazdasági érdekek kerekedtek felül, és emlékeztetnek rá: amióta Tony Blair volt brit kormányfő 5 évvel ezelőtt baráti jobbot nyújtott Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőnek, beindult az üzlet a kőolajban gazdag észak-afrikai arab országgal. A BP és a Shell óriáscégek ismét visszatértek Líbiába, ahonnan korábban kitették a szűrüket.