Sólyom László köztársasági elnök köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol, és reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás segítségére lesz az államnak abban, hogy minden fórumon képviselhesse a korlátlan nyelvhasználat igényét. A határon túli magyarság szabad anyanyelvhasználata nem csak nemzeti, hanem emberjogi kérdés is - hívta fel a figyelmet Sólyom László és sürgette a szomszédos államokat, hogy tegyék a magyart hivatalos, vagy legalábbis hivatalos regionális nyelvvé. Pálinkás József, az MTA elnöke bevezetőjében rámutatott, hogy a tanácskozást nem a nyelvhasználat tudományos fontossága miatt rendezte meg az intézmény az adott időpontban, hanem azért, mert a szlovák nyelvtörvényt a tudomány képviselői mind nyelvészeti, mind emberi jogi szempontból aggályosnak tartják. Bejelentette, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézete az ügyben petíciót fogalmazott meg, amelyet világszerte elismert nyelvészek is aláírtak. Ez tételesen kifejti a jogszabály elfogadhatatlan elemeit.

A vitában a környező országok kisebbségi nyelvhasználatát áttekintve a részvevők kiemelték, hogy a szlovák szabályozás új fenyegetéseket jelent a nemzetiségi nyelvhasználat számára. Ugyanakkor a konferencián az is kiderült, hogy a régió legtöbb országában - így nálunk is - kifogások merülnek fel a kisebbségi nyelvhasználat vonatkozásában.

Ukrajna például éppen a nemzetközi normákra való hivatkozással folyamatosan szűkíti a kisebbségi nyelvek használatának a körét, és egyre nagyobb teret enged az államnyelvként definiált ukránnak. Súlyos gond, hogy jövőre már csak ukrán nyelven lehet érettségizni és egyetemi felvételi vizsgát tenni; ez a rendelkezés az anyanyelvű oktatás lehetőségeinek jelentős beszűkülésével fog együtt járni. Mint az előadók emlékeztettek rá, a román államnyelvről tervezett törvény szintén a mostaninál kedvezőtlenebb helyzetbe juttathatja az ott beszélt kisebbségi nyelveket. Szerbiában kedvező irányú változások tapasztalhatók - hangzott el az a konferencián, de a helyzet még messze nem tekinthető ideálisnak. A kisebbségi nyelvek jogi szabályozását illetően viszonylag jó a helyzet Szlovéniában, Horvátországban és Ausztriában.

Szarka László, a Selye János Egyetem dékánja, aki a konferencián szlovákiai kétnyelvűség helyzetéről tartott előadást, lapunknak elmondta: északi szomszédunknál a magyar hivatalos nyelvi funkciói napjainkban formálisak, a kisebbségi nyelvtörvényben biztosított jogok többsége pedig papíron maradt. A kisebbségi nyelvek hivatalos jellegét viszonylag szűk körbe szorítják be a jogi korlátok. Ennek megfelelően a dél-szlovákiai kétnyelvűségi gyakorlat a magyarok számára folyamatos presztízs- és státusvesztést eredményez. Az új nyelvtörvény kapcsán jogos aggodalmat vált ki, hogy ennek alkalmazása magánszemélyekre is kiterjed majd - hangoztatta Szarka László. Reményt jelenthet viszont az EBESZ kisebbségi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetési-konzultációs folyamat, amely a jogszabály homályos cikkelyeit segíthet világosabbá tenni és megfelelő végrehajtási utasításokkal talán egyértelműbb helyzet alakulhat majd ki. Ha a végrehajtás során konfliktusok alakulnak ki, az jelezni fogja, hogy Pozsonynak éppen ez a szándéka - hangsúlyozta a neves kisebbségkutató.

Csernicskó István, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Főiskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy Ukrajna jelenlegi nyelvi jogi szabályozását nagyban meghatározza a posztszovjet örökség és a politikai hatalom "nyelvi ukranizálási törekvése", a nemzetállam építésének folyamata. Az ország de facto többnyelvű, de jure azonban egynyelvű ország - hívta fel a helyzet ellentmondására a figyelmet Csernicskó István. Hozzátette, hogy Kárpátalján a legutóbbi években folyamatosan csökken a magyar anyanyelvű képzésbe bekapcsolódó gyerekek száma, az új érettségi szabályok ráadásul e folyamat felgyorsulását eredményezhetik. A magyar kormány e tekintetben számára meglepő határozottsággal lép fel Kijevnél, e kezdeményezések azonban eddig az ukrán hatóságok elutasítására találtak.