- Elmegy szavazni?

- Természetesen! Mint afgánnak kötelességem szavazni, hiszen jogomban áll. Holnap az egész család együtt megy voksolni, de nem beszéltük meg, kire szavazunk, az mindenkinek a saját titka.

- Milyen a biztonsági helyzet Mazari-Sarifban, illetve északon?

- Északon a helyzet folyamatosan romlik, a választás közeledtével egyre több volt a terrortámadás. Mazari-Sarifban jobb a helyzet, mint mondjuk Kunduzban, vagy Baghlanban, de a városon kívül már itt is megfenyegették a tálibok az embereket, hogy akit tintás ujjal találnak (azaz szavazott), annak levágják az ujját, vagy a kezét. A NATO mozgásának fokozódása nem érzékelhető, de több rendőr van az utcán.

- Azt hallani, hogy a romló biztonsági helyzetet egyesek csalásra akarják felhasználni. Megbíznak az emberek a rendszerben?

- Sokan nem bíznak a voksolás törvényességében, de így is elmennek szavazni. A minisztériumok több figyelemfelkeltő programot is szerveztek, amelyek sikereseknek mondhatók. Ugyanakkor összehasonlítva a négy évvel ezelőtti szavazással, elmondhatjuk, hogy az emberek kezdik elveszteni az érdeklődésüket a voksolás iránt, és kevésbé bíznak a rendszerben.

- Hogy látja, jobbak az emberek életkörülményei, mint négy éve?

- Van jó és rossz is. Sok a befektető, ennek ellenére a szegények mind inkább lejjebb csúsznak. Az oktatásban a nemzetközi közösség sok segítséget nyújtott és vannak látványos eredmények, de sajnos egyik sem köthető a helyi kormányzathoz. A biztonsági helyzet pedig folyamatosan romlik.

- Mennyire játszik szerepet a nemzetiségi hovatartozás a mostani választáson?

- A nemzetiségi kérdés elég bonyolult szerepet játszik a választásokon. A korábbi tálibellenes mozgalom, az Északi Szövetség (melynek Abdullah Abdullah elnökjelölt oszlopos tagja volt) több csoportra bomlott már, többen közülük Hamid Karzai elnököt támogatják. Visszatért Afganisztánban az üzbég Rasid Dosztum hadúr is, akinek a nevéhez csak háborúskodás fűződik, szóval nehéz kibogozni, ki kihez hű, és ebben hol jelenik meg a nemzetiségi kérdés. A legtöbb afgán, akivel beszéltem, egyébként még nem döntötte el, kire szavaz. Úgy vélik, Abdullah doktor nevéhez is sok háborúskodás kötődik, Karzai elnöktől viszont nem láttak látványos sikereket a nemzetközi közösség támogatása ellenére. Legtöbben azt mondják, csak a szavazófülkében döntenek majd.

- Mit vár a választásoktól?

- Az emberek azt várják a nemzetközi közösségtől, hogy jobban koncentráljanak Afganisztán jövőjére: milyen lesz ez az ország? Én azt várom, hogy a jelöltek párbeszédet kezdjenek Afganisztán úgynevezett ellenségeivel, akik közül sokan pusztán a kormányt ellenzik, mert elvesztették a földjüket, a családjukat. Meg kéne tudni, mit akarnak valójában?