A Csecsenfölddel és Észak-Oszétiával határos észak-kaukázusi köztársaságban egyre rendszeresebbek a rendőrök, hivatalnokok elleni támadások - júniusban az ingus elnök, Junusz-Bek Jevkurov került kórházba egy bombamerénylet után -, ám a tegnapi akció minden korábbinál véresebb volt. Oroszország legkisebb köztársasága ma a Kaukázus egyik legforróbb pontjává vált.

- Éppen teáztam, amikor egyszer csak benyomta az ablakokat a légnyomás, pedig a robbanástól elég messze lakunk. A gyerekek sem tértek még magukhoz a félelemtől - mondta lapunknak telefonon Nazrany egyik lakója. Kambulat, hasonlóan a városban élőkhöz, nem érti a történteket. - Ilyet egyszerű ember, sem ingus, sem orosz, semmilyen nem tesz. Fel nem tudom fogni, kinek az érdeke ez - mondta a nazranyi boltos, aki a helyszínre kimenve a mentősöktől már 80-90 sebesültről értesült. - A közelbe már nem engednek a rendőrök civileket. A mentők folyamatosan szállítják a sérülteket a kórházba, köztük gyerekeket - számolt be Kambulat.

A júniusi merénylet után még Moszkvában lábadozó ingus elnök szerint a támadások célja a terület destabilizálása. Jevkurov tavaly ősszel került hatalomra, miután Dmitrij Medvegyev orosz elnök leváltotta a háromezer négyzetkilométeres köztársaságot irányító Murat Zjazikovot. Moszkva az után vonta meg bizalmát Zjazikovtól, hogy a politikusnak nem sikerült rendet teremtenie a köztársaságban.

Két évvel ezelőtt kétezer szövetségi rendfenntartót is a köztársaságba vontak, ám érdemi változást nem értek el. Sőt helyi jogvédők szerint a helyzet inkább romlott azzal, hogy "a terrorizmus ellen a hatóságok is terrorista eszközökkel harcolnak" - mondta korábban lapunknak Tamerlan Akijev, a Memorial jogvédő szervezet nazranyi képviseletének vezetője, utalva az emberrablásra emlékeztető, olykor halálesetekkel végződő kihallgatásokra.

A köztársaság lakói között gyakori vélemény, hogy Moszkva gyarmatként viszonyul a térséghez, potenciális terroristának tekintve az ott élő állampolgárokat. Akijev szerint valóban nem kizárt, hogy ez a hozzáállás, a civilek rendfenntartókkal szembeni sérelmei, a jogorvoslat lehetetlensége sokakat sodor radikális megoldást kínáló csoportokhoz.

Megtalálták az Arctic Sea hajót

Előkerült az Arctic Sea teherszállító hajó, amely tizenöt orosz matrózzal és másfél millió euró értékű farakománnyal a fedélzetén tűnt el Nagy-Britannia és Portugália között az Atlanti-óceánon, július végén. A hajó megkerülése számos kérdést hagy nyitva: a kalóztámadásról szóló hírek után a hajó és legénysége sértetlenül lett meg a Zöld-foki-szigetektől 300 kilométerre. A máltai felségjelzés alatt közlekedő hajó július 22-én indult Finnországból Algériába. Svéd vizeken egyenruhás, magát a svéd kábítószerellenes hatóság embereiként kiadó tízfős csoport szállt a hajóra. Felmerült, hogy az egyenruhások több mint hatvan év után az első európai kalóztámadást hajtották végre. Ezután az orosz cég által kezelt hajót az orosz hadiflotta két tengeralattjáróval és négy hajóval kereste. (Ny. G.)