Ragadós lett Bill Clinton példája
"Magánjellegű, humanitárius küldetések ezek, amelyeknek nincsen közük politikánkhoz"; "Nem visz üzenetet az Obama-adminisztráció részéről" - ismételgették washingtoni illetékesek James Webb, virginiai demokrata szenátor hétvégi, fogolyszabadító mianmari (burmai) útjával kapcsolatban. Egyben utaltak Bill Clinton exelnök hó eleji, azonos eredménnyel zárult phenjani vizitjére is, mint megkerülhetetlen párhuzamra. Ugyanakkor hangsúlyozták a különbségeket: Clinton egy előzetesen tető alá hozott egyezség értelmében tért haza Észak-Koreából két, a nyáron kényszermunkára ítélt amerikai tévériporternővel, és útja előtt egyeztetett az itteni kormánnyal. Webb szenátor viszont a saját szakállára hajtotta végre sikeres akcióját.
A - Clintonnal ellentétben - komoly térségbeli tapasztalatokkal rendelkező Webb John Yettaw-t vitte magával a Mianmarból Thaiföldre tartó katonai gépén. Az 53 éves munkanélküli veteránt hét év kényszermunkával egybekötött börtönre ítélték a biztonsági és a határátlépési rendelkezések megsértéséért. Egy tavon átúszva ugyanis bejutott a házi őrizetben lévő Aung San Suu Kyi villájába, hogy egy ellene irányuló, állítólagos terrortámadásra figyelmeztesse a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt. Noha Yettaw hívatlan vendég volt, ugyanebben a perben Szu Kjit is elítélték a házi őrizet szabályainak megsértéséért, másfél évvel meghosszabbítva fogságát. A katonai junta gesztusaként Webb - aki a szenátus kelet-ázsiai ügyek albizottságának elnökeként is régóta a diplomáciát szorgalmazza a konfrontáció helyett Mianmar kapcsán - múlt szombaton találkozhatott az elmúlt két évtized zömét őrizetben töltő Szu Kjivel. A lehetőség összefüggésben lehet azzal, hogy az amerikai elnökváltás óta a Fehér Ház (és Hillary Clinton külügyminiszter) hajlik az együttműködésre a tábornokokkal a szankciók rovására. Webbet fogadta Than Sve tábornok, a katonai kormányzat vezetője is. Az egyenruhásokat megenyhíthette, hogy Webb részben elhatárolta magát az egyébként beteg, nemrég Mianmarban kórházba is szállított Yettaw "partizánakciójától", sajnálatosnak nevezve Szu Kji felkeresését, és az amerikai férfi jó szándékával magyarázva azt.
Clintonéhoz hasonlóan a szenátor fogolyszabadító útjának a megítélése is ellentmondásos. - Webb olyasmit hajtott végre, ami Ban Ki Munnak nem sikerült - emlékeztetett David Steinberg, a Georgetown Egyetem diplomáciai karának Burma-szakértője a The Washington Postnak arra: az ENSZ-főtitkár azt sem tudta elérni júliusban, hogy találkozhasson Szu Kjivel. A száműzetésben élőket is tömörítő US Campaign for Burma civil szervezet értékelése szerint ellenben a junta kiválóan keverte a kártyákat, miközben Mianmar lakossága csalódott amiatt: az amerikaiak könnyen békülgetnek diktátorokkal, amikor saját állampolgáruk sorsa forog kockán.