Meglepetésekkel is szolgál az Eurostat összeállítása, amely 2500 termék és szolgáltatás árán keresztül (az élelmiszerektől az áramon és a bútorokon át egészen a közlekedésig) minősíti olcsónak vagy drágának az európai országokat. Az "összesített versenyben" és a legtöbb kategóriában is Dánia és Norvégia győzött, a legalacsonyabb árakat pedig Romániában és Bulgáriában találták.

Persze minden relatív. Mert miközben a magyar vásárlók azon füstölögnek, mennyi pénzük elmegy ennivalóra, a hazai élelmiszerárak "csak" az EU-átlag 83 százalékát teszik ki. Ez bizony messze van az olasz 115 vagy a finn 125 százaléktól - de már a horvátok is beelőztek 94 százalékkal. Más kérdés, hogy a magyar fogyasztókra az áram- és a gázárból is az uniós átlag 83 százaléka vár, míg a jóval magasabb jövedelmű briteknek (90 százalék) vagy franciáknak (95 százalék) alig kell többet fizetniük.

Megdöbbentő, hogy ruhavásárlásnál a magyar vevők magasabb árakkal (EU-átlag 95 százaléka) találkoznak, mint például a britek (83 százalék) vagy az írek (91 százalék), a franciákkal pedig egy szinten vannak. A szórakoztatóelektronikai cikkeknél (tévék, számítógépek, fényképezőgépek) a 102 százalékos magyarországi árszínvonal nagyjából megegyezik az osztrákkal, a némettel vagy a hollanddal; még nálunk is drágábbak a szlovákok és a csehek. A kommunikációnál (telefonálás, illetve telefonkészülékek) a 103 százalékkal olyan tagállamokat sikerült megelőznünk, mint Svédország (66 százalék), Finnország (86 százalék) vagy Németország (93 százalék). Magyarországon az autók ára szintén "felzárkózott" az uniós átlaghoz, sőt meg is haladja a svéd, a luxemburgi vagy a svájci szintet.

Elvileg jó hír, hogy az itthoni éttermekben és szállodákban kevésbé mélyre kell a zsebünkbe nyúlni (67 százalék) - még ha ezt gyakran nem így érezzük is. Már a lengyelek és a horvátok is 83 százaléknál tartanak, s akkor hol van ez Franciaország 116 vagy Dánia 151 százalékától? A cigarettáért és az alkoholos italokért sem kérnek sokat Magyarországon, ha ez egyáltalán vigasztal valakit.