E megfogalmazás még a mértéktartóbbak közé tartozik. Michael Cannon, a Cato Intézet libertariánus agytröszt egészségpolitikai igazgatója szerint a tiltakozásokat, az éles megfogalmazásokat az magyarázza, hogy az emberek úgy érzik: az elnök valamit elvesz tőlük a reformmal. Ez motiválja őket, és viszi "az utcára", pontosabban a lakossági fórumokra.

Csak olajat öntött a tűzre két kongresszusi demokrata potentát, Nancy Pelosi házelnök és Steny Hoyer Amerika legnagyobb lapja, a USA Today hasábjain megjelent minapi írása, amely szerint a reform ellenzői "ronda kampányt" folytatnak, és a "vita elfojtása egyszerűen amerikaiatlan". Pelosi a lakossági fórumokra behordott horogkeresztekről is említést tett, és az "amerikaiatlan" kitétel is nagy felzúdulást keltett. A republikánusok vezető hangjának tekintett - közhivatalt amúgy nem viselő - Rush Limbaugh kommentátor azt mondta: egyrészt az Obama-féle reformcsomag hivatalos emblémája idézi fel a német birodalmi sas képét, továbbá a Demokrata Párt és a nácik között áll fent hasonlóság, és "Adolf Hitler szintén diktátummal kormányzott, mint Barack Obama". (A jobboldali Fox News tévécsatorna kommentátora, Glenn Beck pedig úgy vélte: az Obama-adminisztráció "beleszeretett az eugenikába", azaz a faji alapú náci teóriába.) A rádióműsorának sokmilliós hallgatottsága okán véleményformálónak tekintett Limbaugh kijelentésein a demokraták felháborodtak, Brian Baird képviselő így "barnainges taktikával" vádolta meg a reformelleneseket.

A felkorbácsolt indulatokat Amerika legnagyobb zsidó jogvédő szervezete, a Rágalmazásellenes Liga is megelégelte. - A náci szimbolika (beemelése a vitába) felháborító és helytelen. Az amerikaiaknak anélkül kell kifejezniük egyet nem értésüket, hogy belekeverjék a náci képeket, és párhuzamokat vonjanak Hitlerrel - közölte Abraham Foxman, a szervezet országos igazgatója, a holokauszt túlélője. A Fehér Ház is igyekezett csitítani a kedélyeket. Obama elnök a hét eleji, mexikói NAFTA-csúcson "egészségesnek" nevezte a reformpártiak és reformellenesek egyet nem értését. Ám Robert Gibbs elnöki szóvivő azt mondta: ha valaki a harmincas-negyvenes évek Németországával enged meg magának összehasonlítást, vékony jégre téved. Jobb tehát kerülni ezt.

A közvélemény elbizonytalanodott a tíz év alatt 900-1000 milliárd dollárosra becsült egészségügyi reform kapcsán. Az egyik felmérés szerint például az amerikaiak 69 százaléka fél attól, hogy a reformok miatt romlik majd az ellátás színvonala, ugyanakkor 66 százalékuk úgy véli: lépések hiányában ők maguk elveszíthetik az egészségbiztosításukat, ahogy ez ma naponta tízezrekkel meg is történik.