A háromezer négyzetkilométeres köztársaság helyzete fokozatosan vált ingatagabbá, mint a szomszédos - és etnikailag is közelálló - Csecsenföldön. Jevkurov épp az egyre szaporodó támadások miatt került tavaly Ingusföld élére, miután elődje, a lakosság körében népszerűtlen Murat Zjazikov nem tudott gátat szabni a merényleteknek, elvesztve ezzel Moszkva támogatását.

A szerdai merényletet, ahogy a korábbiakat is, szeparatista provokációnak minősíti a vezetés, amelynek célja szélesebb körű konfliktus kirobbantása az Észak-Kaukázusban. Erre utal, hogy a támadók jól láthatóan észak-oszétiai rendszámmal ellátott autóval menekültek el. A pravoszlávok lakta Észak-Oszétiával a muzulmán többségű Ingusföldnek területi vitája van, miután 1992-ben egy rövid, de véres konfliktusban Észak-Oszétia - az orosz szövetségi erők támogatásával - ellenőrzése alá vonta a Prigorodnij körzetet, ahonnan több tízezer ingus menekült el.

A Csecsenföld élén álló Ramzan Kadirov - aki Moszkvától lényegében szabad kezet kapott - korábban többször felajánlotta, hogy csapataival rendet teremtene Ingusföldön, és javasolta a két terület egyesítését is, amit azonban az ingus vezetés elutasított.