Hu Xiaoyi, a kínai társadalombiztosítás és emberi erőforrás miniszterhelyettese jelentette be a napokban, hogy a "kísérleti projekt" októbertől indul az egész országban. Wen Jiabao miniszterelnök júniusban már elrendelte a terv elindítását, akkor még csak minden tizedik járásban, hogy felmérjék az első tapasztalatokat.

Mint Hu Xiaoyi miniszterhelyettes közölte, az átfogó nyugdíj-biztosítási rendszer eltérő lesz a Kína néhány részén már működőtől, amelyből napjainkban 80 millióan részesednek. A Global Times cikke szerint a kilencvenes évektől indult projektek lényegében csődöt mondtak, mert kizárólag a parasztok befizetésein alapultak. A júniusban az államtanács ülésén elhatározott kísérleti modellhez a kormány hárommilliárd jüant biztosított.

Példaként említette a kínai lap a Jiangshu tartományhoz tartozó Donghai egyik Wang nevű parasztját, aki elmondta, hogy az államtól és a helyi vezetéstől a havi kötelező befizetés 20 százaléka folyik be biztosítási számlájára. Ha eléri a hatvanéves kort, akkor legalább havi 260 jüan (kb. 35 dollár) nyugdíjat kap, de ez emelkedik a befizetési idővel arányosan.

Az októbertől induló vidéki nyugdíj-biztosítási modell is három pilléren nyugszik majd: az első az állam által garantált alapbiztosítás, egy további résszel a helyi hatóság (esetleg szövetkezet) járul hozzá, és a döntő hányadot a parasztok saját befizetése jelenti majd. A biztosítási rendszer kiegészül majd egy közösségi, így szövetkezeti alapú orvosi ellátással is az agrárkörzetekben. Hu Xiaoyi további alapelvként említette, hogy a nyugdíjak eltérőek lesznek, igazodnak majd az országrészek közötti jövedelmi szintkülönbségekhez. Az állam az elmaradottabb, alacsonyabb életszínvonalú részeknek nyújt magasabb alapbiztosítást.

Jill McGivering, a BBC elemzője szerint a terv jelzi, hogy a kínai vezetés ezzel is reagálni kíván a mezőgazdasági népességben jelentkező elégedetlenségre: ők azok, akik legkevésbé részesedtek a legutóbbi negyedszázad látványos gazdasági növekedése eredményeiből. A Xinhua hírügynökség által ismertetett hivatalos statisztika szerint 2008-ban a vidéki lakosság átlagjövedelme 4761 jüan volt, szemben a városi éves átlag 15 761 jüanjával. A vidéki nyugdíj-biztosítási rendszert sürgette a belső migráció is; az idősek gyakorta magukra maradnak, a fiatalokat elszívja a városi munkaalkalom.

A kínai kormányzatot a világgazdasági válság hatása is ösztönzi arra, hogy fokozottabb figyelmet fordítson a vidéki népességre. Az exportpiacok szűkülése közepette a vidék jelenthet pluszfogyasztót, felvásárlópiacot. Az agráradót már korábban megszüntették, sőt az újabb rendelkezések szerint - igaz, az ország egyes körzeteiben eltérően - immár 50-60 évre is szólhat a föld használati joga. Egy sor fogyasztási cikket leszállított áron kínálnak a vidéken, és biztatják a bankokat lakásépítési kölcsönök folyósítására is. Ez utóbbival - mint a China Economic Net írta - az a gond, hogy számos vidéki nem rendelkezik sem értékes ingatlannal, sem más vagyontárgygyal, ami garanciát jelenthetne a hitelfelvételhez.