Az ügyben eljáró ranguni különbíróság három év szabadságvesztést szabott ki kedden a polgárjogi harcosra, a belbiztonsági törvény megsértésére hivatkozva. A vád az volt ellene, hogy egy héttel a korábbi házi őrizete lejárta előtt egy amerikai férfi májusban két napot töltött a házában, és ezt nem jelentette. Az ítélet kihirdetése után Muang Oo tábornok, belügyminiszter a bíróság tagjaihoz fordulva, a katonai kormányzat nevében a verdiktet 18 hónap házi őrizetre enyhítette; számításba vették, hogy apja, Aung San az ország függetlenségének hőse volt.

Az ítélet módosítását "a társadalmi béke és nyugalom megőrzésével, a demokráciához vezető útiterv zavartalanságának biztosításával" is indokolta a belügyminiszter. Jövőre ugyanis a katonai kormányzat választásokat ígért a délkelet-ázsiai országban. A másfél éves új házi őrizettel a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt mindenesetre máris kizárták a választásokon való részvételből - nyilvánvalóan ez volt az egész koholt ügynek és a kirakatpernek is a célja.

A 64 éves Aung San Suu Kyi az elmúlt 19 évből több mint 13-at házi őrizetben töltött. A Nemzeti Liga a Demokráciáért pártja az 1990-es választásokon a mandátumok 82 százalékát megszerezte, ám a katonai junta nem adta át a hatalmat.

Három vádpontban összesen hét év szabadságvesztésre ítélték az 54 éves, mormon vallású John Yettaw amerikait, aki azt vallotta a bíróság előtt, hogy az Úr küldte Suu Kyihez figyelmeztetni, hogy meg akarják ölni. Májusban - a beszámolók szerint hívatlanul és titokban - úszva érkezett, a biztonsági ellenőrzést kijátszva, a házi őrizetét töltő ellenzéki politikus tóparti házába.

A mianmari ellenzéki vezető azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését követelte az Európai Unió soros svéd elnöksége - jelentette az MTI. "Az EU az ítéletért felelős személyek ellen további célzott intézkedésekkel fog válaszolni" - tartalmazza a nyilatkozat, amely szerint megszigorítják azokat az embargós intézkedéseket is, amelyek a mianmari rezsimet, illetve az ország gazdaságát sújtják. Brüsszel szerint az ellenzéki vezető, valamint az összes politikai fogoly - becslések szerint több mint kétezer - szabadon engedése lehetne az első jelentős lépés a nemzeti megbékélés útján. Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök külön is állást foglalt.

Barack Obama amerikai elnök közleményben a politikus "azonnali, feltételek nélküli" szabadon bocsátását szorgalmazta. Aggodalmát fejezte ki az amerikai állampolgárra kiszabott börtönbüntetés miatt is.

Az ítéletet kifogásolva Malajzia az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása) külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

A Reuters egy hongkongi elemző véleményét ismerteti, miszerint az ítélet enyhítése a külvilágnak szólt. Az egykori Burma vezetői számára nagyon fontosak a kapcsolatok Kínával, Thaifölddel és néhány más térségbeli országgal.