Abbasz egyik segédje, Nimmer Hammad annak a reményének adott hangot, hogy a húsz éve óta első ízben rendezett választás eredményeként a vezetésben fontos cserék lesznek, az új nemzedék tagjai is bekerülnek az irányításba, és "a palesztin emberek már a közeljövőben érezni fogják ezeket a változásokat". Más megnyilatkozók is hangoztatták, hogy - a belső vetélkedések, korrupciós vádak és különösen a Hamasz 2006-os parlamenti választásokon aratott győzelme, majd a Gázai övezetben a hatalom átvétele miatt is - meggyengült Fatah a mostani kongresszusból végül megerősödve kerül ki.

A tanácskozást eredetileg háromnaposra tervezték, de vasárnap már másodszor hoszszabbították meg, ezúttal máig, hogy elég idő legyen a voksolásra, illetve a politikai deklarációról a vita lefolytatására. A palesztin mozgalom vezetését a 2004-ben elhunyt Jasszer Arafattól megöröklő Abbaszt múlt szombaton a tanácskozás újjáválasztotta elnöknek. A párt politikai programja hangsúlyozza ugyan az Izraellel való tárgyalásos béke iránti elkötelezettségét, de egyben elismeri a palesztin nép jogát "a megszállással szembeni ellenállásra". Az izraeli kormány több tagja szerint ennek a mondatnak a beillesztése a programba azt jelzi, hogy a Fatah részéről nincs igazi törekvés a kompromisszumra Izraellel.

Avigdor Liberman külügyminiszter Izraelbe látogató amerikai demokrata párti képviselőknek tegnap azt fejtegette: kevéssé valószínű, hogy a következő években meg lehet kötni a békét a palesztinokkal. Szerinte "a felek közé áthághatatlan árkot húzott a palesztinok hajthatatlansága Jeruzsálem és a menekültek hazatérése, valamint a zsidó telepek ügyében". Liberman kijelentette, hogy az izraeli politikának a realitásokból kell kiindulnia, nem pedig illúziókból, de folytatnia kell a párbeszédet a palesztinokkal a biztonsági kérdésekről és a gazdaságuk feljavításáról. "Ez a maximum, amit elérhetünk a következő években" - mondta. A külügyminiszter szerint kudarcba fullad minden olyan célkitűzés, amely határidőkhöz kötve erőlteti a békeszerződést.

A 29 fős amerikai delegációt fogadta Simon Peresz elnök is, aki arról győzködte a képviselőket, hogy jelentéktelenek a nézeteltérések Izrael és az Egyesült Államok között. Barack Obama amerikai elnök egyik fő célkitűzése, hogy hivatali ideje alatt tető alá hozza a végleges izraeli-palesztin békeszerződést. Ennek érdekében nyomást gyakorol Jeruzsálemre, hogy állítsa le a palesztin területek benépesítését zsidó telepesekkel - emlékeztet az MTI.

Elijahu Jisai belügyminiszter viszont éppen hétfőn látogatta meg az egyik telepet, és sürgette, hogy folytassák bővítését az amerikai neheztelés ellenére is. "Nem mondhatják azt nekünk, hogy nem építkezhetünk a telepeken belül" - mondta.

Lemondásra szólította föl Liberman külügyminiszter a zsidó állam bostoni főkonzulját, miután a diplomata a múlt héten arra figyelmeztetett egy kiszivárgott belső feljegyzésben, hogy a jelenlegi izraeli kormányzati politika szakadáshoz vezethet az izraeli-amerikai viszonyban. A főkonzul bizalmas értékelésben azt írta, hogy "stratégiai károkat" okoz Izraelnek, ha a kormány nyilvánosan dacol a zsidó telepek bővítésének befagyasztására vonatkozó washingtoni kéréssel. - Ha valaki nem elégedett, és nem tudja elfogadni a kormányzati politikát, a megoldás nem a bírálat és a kiszivárogtatás, le kell mondani - mondta Liberman egy minisztériumi tisztségviselőkkel tartott találkozón.