"Tudatosan formált" a magyar-szlovák szembenállás
Ebből a szempontból viszont a legutóbbi évek határozott visszalépést jelentenek. A tanulmány ennek okát abban látja, hogy a "Szlovák Nemzeti Párt kormányra kerülése, valamint az MKP keményvonalas szárnyának előretörése" nyomán a magyar-szlovák diskurzus visszatért a kilencvenes évek első felét jellemző rossz mederbe. A Szlovákiában készült felmérések egyértelművé teszik, hogy az ottani magyarok saját helyzetük romlását érzékelik az országban.
A szlovákok magyarképét elemezve a tanulmány felhívja a figyelmet: a pozsonyi nemzeti-populista pártok magyarellenessége azon a komplexusukon lapul, hogy az állami létet a magyarok veszélyeztetik. Azt próbálják sugallni, hogy a magyar "hegemonisztikus ambíciók" felerősödtek, a magyarok végső célja valójában a "trianoni határok revíziója és a közép-európai térség vezető hatalmi szerepének kisajátítása". Az "expanzionista magyar célok" elérése érdekében Budapest "folyamatosan beavatkozik Szlovákia belügyeibe - közvetlenül, vagy az ottani magyra kisebbség politikai képviselőinek közvetítésével".
A szerzők ugyanakkor különbséget tesznek Ján Slota és Robert Fico magyarellenessége között. A miniszterelnök a tanulmány szerint valójában biztonságpolitikai kockázati tényezőnek látja a mindenkori (de különösen a Fidesz által vezetett) magyar kormányt, de nála "nincs szó Szlovákia fizikai létére leselkedő konkrét veszélyről". Ezzel együtt a kormányfő pártját, a Smert a szerzők az etnikai-nacionalista pártok körébe utalják, amelyek a "kisebbségek jogainak kiterjesztéséhez szinte soha nem járulnak hozzá, néha formailag elhatárolódnak a radikálisoktól, de gyakran együttműködnek velük".
Ugyanakkor a szlovákiai felmérések tanúsága szerint a szlovák közvélemény jobbára a Fico-kormány nacionalizmusának "hűtésére" törekszik, a nacionalisták által felkorbácsolt indulatok ma csak a polgárok kisebb részét tudják mobilizálni - véli a tanulmány. Hozzáteszi, hogy "míg az átlagemberre a konfliktuskerülés jellemző, addig az elitek inkább konfrontatív hangot ütnek meg". A szerzők szerint az is derűlátásra ad okot, hogy "helyi szinten a magyarok és a szlovákok nem élik meg a konfliktusnak azt a mélységét, amit a politika tematizálni igyekszik". (K. T.)