Békül és ellenáll a palesztin Fatah
Az utolsó pillanatig bizonytalan volt a kongresszus megtartása, miután a Hamasz nem engedte ki a párt 450 küldöttét Gázából, és részvételükért cserébe a Ciszjordániában fogvatartott 900 hamaszos elengedését követelve. Több tucat gázai fatahos mégis kijutott, vagy már régebben Ramallahban volt. Abbasz elnök több mint 700 fővel növelte a kongresszus küldötteinek számát a szavazóképességért, és így végül több mint kétezren ülhettek össze a Terra Sancta iskola hatalmas termében, Betlehemben.
A kinevezett és nem megválasztott küldöttekel győzött a stabilitás igénye a demokrácia fölött. Ám így is viharos ülésekre számítanak, ahonnan előrelátóan kizárták a média képviselőit. A párt vezérkarából kikerülhetnek a nagy öregek, a hatvanas évek forradalmi lázának különítményesei, akik - tisztes nyugdíjaikat élvezve - általában külföldi rezidenciájukon töltik hátralévő napjaikat.
Komolyabb harc várható a pártprogram körül, mert nagy az alulról jövő nyomás a klientúrájukat nyugati pénzekből fenntartó politikusokon. A tagság jelentős része radikálisabb irányba fordulna, az évtizedek óta húzódó sikertelen izraeli békefolyamatból kiábrándulva - miközben a pártot és a palesztin hatóságot eltartó EU és az USA éppen mérsékeltnek számító irányvonala miatt támogatja a Fatahot. Várhatóan szóba kerül Palesztina egyoldalú kikiáltása az 1967-es határokon belül, miután a "se háború, se béke" állapotában tovább folyik az izraeli települések terjeszkedése Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Ezt csak az izraeli vezetés tekinti két ügynek, Ramallahból nézve azonosak.
Bármiféle programot fogadnak is el, és bármiféle öszszetétele lesz az új vezetésnek, Mahmud Abbasz már a kongresszus megtartásával azt bizonyítja a nagyvilág és Izrael felé, hogy képes összetartani és vezérelni táborát, és így alkalmas tárgyalópartner. Már ha a ciszjordániai építkezések befagyasztásával, a palesztinok előfeltételének teljesítésével vagy egy kompromiszszummal megújulnak egyáltalán a béketárgyalások.
A kilakoltatás ellen tiltakozik az EU
Az EU soros svéd elnöksége tiltakozott Izraelnél amiatt, hogy Kelet-Jeruzsálemben két palesztin családot kilakoltattak zsidó telepesek lakhatásának megoldása érdekében. Benjamin Dagan izraeli nagykövetet bekérették a stockholmi külügyminisztériumba, és átadták neki az unió 27 tagországának tiltakozó állásfoglalását. Az EU általános érvénnyel is leszögezte, hogy Kelet-Jeruzsálemben a házrombolás, a kilakoltatás és a telepek létrehozása ellentétes a nemzetközi joggal. A kilakoltatás ellen már az ENSZ és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is tiltakozott. (MTI)
