Az amerikaiaknak a hetek-hónapok óta a kongresszusban gyúrt egészségügyi reformmal kapcsolatos teljes elbizonytalanodását jelzik a friss közvélemény-kutatások. Az egyik felmérés szerint a válaszadók 69 százaléka fél attól, hogy a reformok miatt romlik majd az ellátás színvonala, ugyanakkor 66 százalék úgy véli: lépések hiányában ő maga elveszítheti a biztosítását. A megkérdezettek egyre kritikusabbak azzal kapcsolatban, ahogy Barack Obama elnök kezeli a reformcsomagot; az egyik felmérés szerint támogatóinak száma ebben már az 50 százalékos határ alá csökkent, de más kutatások is bizalomvesztésről árulkodnak.

A kongresszus pénteken kezdődő, öthetes nyári szünete előtt a csomagot már aligha fogadják el. Kétséges a végeredmény. A képviselőház szakbizottságai már elfogadtak egy verziót (a plénum szeptemberben szavaz), de a szenátusi körök még hátravannak. Az amerikai politikusok a nyári szünetben Washingtonból roadshow-ra, kérdés-feleletre épülő "városházi találkozókra" viszik a reformvitát - Obama elnök részvételével is. Agresszív televíziós hirdetési kampányra is készülnek, hogy növeljék (demokraták), illetve tovább csökkentsék (republikánusok) a támogatottságát.

Nancy Pelosi, a demokrata házelnök "Amerika-szerte dobpergést" ígért az "egészségbiztosítási ipar sokkoló, félelemkeltő szőnyegbombázásával szemben", amelynek célja szerinte a status quo fenntartása. Az egészségbiztosítás itt nagy és kíméletlen üzlet. Obama még demokrata elnökjelöltként gyakran idézte rákbeteg édesanyja példáját, aki a halálos ágyán is a biztosítókkal volt kénytelen huzakodni.

E sorok írója két felnőtt és három kisgyerek után havi 800 dollár (147 ezer Ft) részletet fizet. A biztosításban a fogászat és a szemészet nincs benne, és minden, igénybe vett ellátáson jelentős az önrész. Ha a munkáltató nem járul ehhez hozzá - márpedig tízmilliók esetében ez a helyzet -, az összegek sokaknak kifizethetetlenek. Ha nincsenek még 65 évesek és "nem elég szegények" sem, akkor nem jogosultak a két nagy szövetségi alapra, a Medicare-re és a Medicaidre. A biztosítás nélkül élők számát 47 millióra, az alulbiztosítottakét 25 millióra teszik. Külön bajban vannak azok, akik szerződést kötnének, de krónikus betegségben szenvednek, és a biztosító így már nem vállalja őket.

A reform tíz év alatt 900-1000 milliárd dollár ráfordítással valósítható meg, éppen akkor, amikor az egekben, 1800 milliárd dolláron áll a költségvetési hiány.