Zárt körben, a nyilvánosságtól alaposan elszigetelve tartotta informális tanácskozását a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (orosz rövidítéssel OKDB) csúcsértekezlete. Ez alkalommal Biskekben, Kirgizisztán fővárosában megjelent valamennyi tagállam (Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) vezetője, de a várt áttörés nem született meg. Az akadályt most is a hirtelen az orosz dominancia ellenzőjévé lett fehérorosz államfő jelentette. Alekszandr Lukasenko ott volt ugyan Biskekben, de csak úgy mellékesen, összekötve a csúcsot kirgizisztáni munkalátogatásával.

Lukasenko ez alkalommal sem írta alá a tagországok többsége által korábbi moszkvai találkozójukon elfogadott dokumentumot. Minszk szerint nem követték a formalitásokat, amikor az elnök távollétében megalapították a gyors reagálású közös erők (KSZOR) elnevezésű katonai szervezetet.

A moszkvai csúcson az üzbég elnök tagadta meg csupán az aláírást. Karimov Biskekben is kifejezhette bírálatát a tervvel kapcsolatban. Az üzbégek nem akarnak újabb orosz támaszpontokat területükön, és aggódnak amiatt, hogy Oroszország bázisokat keres a közép-ázsiai térségben. Nemrég Moszkva megállapodott ugyanis a kirgizekkel egy második támaszpont létesítéséről, és hasonló tárgyalásokat folytat Tádzsikisztánnal is. A stratégiai jelenlét feltehetően annyira fontos az orosz hadseregnek, hogy sokkal megértőbben kezelik az orosz nyelvhasználat háttérbe szorítását az Afganisztánnal határos országban.

Korábban Fehéroroszország elnöke szorgalmazta a két ország egy államba forrását is, de ez a projekt sem bizonyult sikeresnek. Az utóbbi időben Minszk látványosan elfordult Moszkvától, nehezményezve, hogy az emelte az energia- és nyersanyagárakat, s legutóbb elzárta piacát a fehérorosz tejtermékek elöl. Minszk hiteleket és támogatást vár Moszkvától, miközben nem hajlandó cégeit eladni az orosz vállalkozásoknak. Lukasenko az Európai Unió felé fordult. Több gesztust tett a Nyugatnak, csökkentette az ellenzékiekre nehezedő nyomást is, a legutóbbi választásokon nem akadályozta az ellenzékiek indulását (mandátumhoz persze nem juthattak). Fehéroroszország érdeklődéssel fogadta a keleti partnerség brüsszeli tervét is. Ez a fordulat szinte kizárja, hogy a fehéroroszok csatlakozzanak az ellen-NATO-nak ígért KBSZSZ-hez.